Győrffy Balázs a V4-ek agrárkamaráinak budapesti, 67. kibővített ülését követően, a rendezvény házigazdájaként tartott
sajtótájékoztatót. A találkozón a NAK, a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Litván Köztársaság Agrárkamarája (ZUR), valamint a Horvát Agrárkamara (HPK) képviselői, illetve bolgár szakmai szervezetek vettek részt.
A NAK elnöke ismertetése szerint a megbeszélések fő témája a 2020 utáni uniós közös agrárpolitika optimális kialakítása volt. Győrffy Balázs beszámolt arról, hogy a találkozón magyar és bolgár javaslatra módosították a márciusban elfogadott Pozsonyi Nyilatkozatot a kizárólag állami költségvetési forrásból finanszírozott támogatások összegére vonatkozó határérték meghatározásával kapcsolatban. A nyilatkozatot ezúttal már a NAK is aláírta, ugyanis belevették azokat a kiegészítéseket is a pozsonyi deklarációba, amelyeket a magyar agrárkamara képviselői javasoltak. Ezek közül a legfontosabb, hogy a támogatási felső határ alkalmazásáról minden uniós tagország maga dönthessen.
A sajtótájékoztatón a résztvevő országok agrárkamaráinak vezetői hangsúlyozták: most dől el, hogy 2020 után milyen agrárpolitika lesz az unióban. Ezért a pozsonyi deklarációt eljuttatják az Európai Unió Bizottságához, és azon dolgoznak, hogy a nyilatkozatot minél több állam képviselője írja alá.
A pozsonyi nyilatkozatban a V4-ek agrárkamarái egyebek között megfogalmazták: olyan uniós közös agrárpolitikára (KAP) van szükség 2020 után, ami erős pénzügyi forrásokkal rendelkezik, biztosítja a közös finanszírozást. Fontos, hogy megmaradjon két pillérűnek, azaz legyenek közvetlen és vidékfejlesztési támogatások is, továbbá alkalmazható legyen a termeléshez kötött támogatás. A KAP-on belül emellett összehangolják a környezetbarát intézkedéséket, valamint elősegítik a generációváltást az agráriumban. A KAP-nak a nyilatkozat szerint támogatnia kell a versenyképesség és a fenntarthatóság összhangjának megteremtését.