„A húsmarhatenyésztés oktatásának és a szakmai tanácskozások szervezésének nagy hagyománya van intézményünkben, amit a jövőben is folytatni kívánunk” – hangsúlyozta köszöntőjében Polgár J. Péter, a rendezvénynek helyszínt biztosító Georgikon Kar dékánja.

Sikerágazat

Az állattenyésztés sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarha szektor, hiszen az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – foglalta össze a helyzetképet Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük, ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága az exportot egyik napról a másikra lebéníthatják, amiknek súlyos következményei lehetnek a gazdákra nézve. A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most egy minőséginek kell felváltania annak érdekében, hogy a tenyésztők és árutermelők tartósan sikeresek maradhassanak. Ebben a tenyésztőszervezeteknek meghatározó szerepe lehet, amennyiben sikerül megalkotni egy olyan új állattenyésztési törvényt, amely a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazás globalizálását célul kitűző Európai Uniós joganyagba nem ütközve lesz képes megerősíteni a magyar tenyésztés-szervezést – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb feladatára Wagenhoffer Zsombor.

Támogatásfüggő jövedelmezőség

Szentirmay Zoltán az FM Agrárgazdasági Főosztályának vezetője előadásában az ágazat fontosabb makrogazdasági mutatóiról (állatállomány, kibocsátás, jövedelmezőség), a húsmarhatartóknak fizetett nemzeti és uniós támogatások várható mértékéről, valamint a kifizetések helyzetéről tájékoztatta a résztvevőket. A számok jók, hiszen a húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszerése (148 ezer) bővült, emelkedő tendenciát mutat a vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha export is. Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – jegyezte meg a szakember.  A kifizetésekben tapasztalt csúszás oka az, hogy a kifizető ügynökségnek egyre bonyolultabb ellenőrzéseket kell lefolytatnia mielőtt a gazdákat megillető támogatást utalják. Jó hír, hogy a nyertes szarvasmarha ÁTK pályázatok, amelyekről az értesítést a napokban kapták meg a gazdák, eredetileg 20 milliárdosra tervezett keretéhez a kormány 10 milliárd forintot csoportosított át vidékfejlesztési forrásokból. Szentirmay Zoltán elmondta, hogy a mostani támogatási rendszer legalább 2020-ig így marad, arról pedig, hogy utána mi lesz, konkrétumokat csak jövőre lehet majd megtudni, miután az EU Bizottsága nyilvánosságra hozza javaslatát és elkezdődik annak vitája. A magyar kormány a jelenlegi támogatási szintek fenntartását szeretné elérni.

Küszöbön álló mentes státuszok

Az élőállat forgalmazást nagyban korlátozó, azt megbonyolító és megdrágító kéknyelv betegségtől hazánk hamarosan újra mentes lehet, amennyiben a következő hónapokban nem lesz új kitörés. Mivel az utolsó pozitív eset 2015 novemberében volt, így a kétéves várakozási idő leteltével a magyar hatóság kérelmezni fogja az EU illetékeseknél hazánk mentessé nyilvánítását – jelentette be Nemes Imre. A NÉBIH elnökhelyettese hozzátette, hogy mentes az ország TBC-re, és reményei szerint nem kell már sokat várni, hogy brucellózis, leukózis és IBR mentes státusza legyen a magyar szarvasmarha-állománynak.

Francia húsmarha ágazat

Franciaország Európa elsőszámú húsmarha-tenyésztő és tartó országa, ahol az EU húsmarhaállományának 34 százaléka található, továbbá az EU vezető tagállama a marhahús termelését tekintve is, hiszen az EU kibocsátás 20 százalékát adja – érzékeltette a francia húsmarha ágazat jelentőségét Damien Blanc. A Francia Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Szövetségének alelnöke részletesen beszámolt a fajták tehénállományáról megoszlásáról, a bika és üsző borjak hasznosításáról (tenyész-, hízó- és vágóállatok). Egy átlagos francia családi gazdaságban 50 tehenet tartanak. Ez a szám évtizedek óta növekszik, egyre kevesebben vannak a gazdák, akik egyre nagyobb állatállományt kénytelenek tartani a megfelelő jövedelem elérése érdekében. Franciaországban a marhahús fogyasztásnak nagy hagyománya van. Évente átlagosan 24 kg marhahúst esznek (mi magyarok 2 kg-ot), aminek döntő része tehén és üsző hús. A bikákat élő és feldolgozott formában exportálják. A legnagyobb felvevő piacuk Olaszország, ahova évente mintegy 800 ezer élőmarhát szállítanak. Az olasz és általában az európai fogyasztók marhahús fogyasztásának csökkenése és a 3. országokból jelentkező erőteljes keresletnek köszönhetően egyre nagyobb mennyiséget exportálnak az EU-n kívüli országokba, főként Törökországba és a Maghreb országokba – hívta fel a figyelmet a szakember.

Világszínvonalú tenyésztés-szervezés

Damien Blanc elmondta, hogy a francia szarvasmarhatenyésztés a világ élvonalához tartozik, köszönhetően a 40 éves múltra visszatekintő egyedi jelölésnek, továbbá az 1990-es évek elején elindított és azóta folyamatosan fejlesztett tenyészértékbecslési rendszerüknek, amely keretében 10 húsmarha fajta vonatkozásában 2016 óta genomikai indexek számítását is végzik. A rendkívül széles biológiai alapokon (11 millió húsmarha) kialakított szigorú és magas színtű szelekciónak köszönhetően a francia húsmarhafajták tenyészállatai iránt jelentős a belföldi és külföldi kereslet. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy magyar tenyésztők is rendszeresen vásárolnak francia genetikát – jelentette ki Damien Blanc, majd hozzátette, hogy ez annak is köszönhető, hogy elsősorban a blonde, a limousin, de a charolais fajták esetén is a két ország tenyésztőszervezetei között kiváló személyes kapcsolatok alakultak ki. Ebben meghatározó szerepe volt és van Wagenhoffer Zsombornak, aki több mint egy évtizede motorja a két ország közötti együttműködésnek – hangsúlyozta a francia tenyésztő szakember.

Piaci helyzetkép

A szomszédos országok egy része, mint pl. Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztésben már konkurenciának tekinthető, de Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat belátható időn belül, amennyiben sikeresen folytatják a húsmarha ágazatuk fejlesztését – figyelmeztetett Márton István. Ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké – szögezte le a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában. Elmondta, hogy a török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaudi és fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel.

Hasznos tudnivalók

A francia tenyészértékbecslési rendszerben számított genomikai pontszámokról és azok gyakorlati alkalmazási lehetőségéről tartott előadást Szűcs Márton a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének igazgatója. Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője az egyesület megrendelésére nemrég elkészített, a tenyésztési munkát és főleg az adminisztrációt könnyítő szoftvert mutatta be. Füller Imre a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója az egyesület munkatársainak nemzetközi szervezetekben betöltött szerepéről és a magyartarka tenyésztés határainkon is átnyúló sikereiről beszélt.

Öröm volt újra együtt látni a sok kollégát és barátot, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy jövedelmező legyen a tevékenységük, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a magyar húsmarha-tenyésztés színvonala tovább emelkedjen – hangsúlyozta záróbeszédében Wagenhoffer Zsombor. A MÁSz igazgatója egyben bejelentette, hogy 2018 októberében ismét Keszthelyen fogják megrendezni a következő Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozást.

Nagyon jó számok

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja nem változott jelentősen (26 ezer tonna) 2017 első hét hónapjában a 2016. január–júliusihoz képest. A főbb partnerek Törökország, Ausztria, Horvátország és Oroszország voltak. A legtöbb szarvasmarhát Törökországba szállítottuk, ahova csaknem 3 százalékkal nőtt az export. Ausztriába 6 százalékkal, Oroszországba 4 százalékkal csökkent a kiszállított mennyiség, míg Horvátországba 30 százalékkal emelkedett a kivitel. Magyarország élőmarha-importja 21 százalékkal 11 ezer tonnára nőtt 2017 első hét hónapjában a 2016. január–júliusban beszállított mennyiséghez képest. Az élő szarvasmarha csaknem fele Hollandiából és Németországból származott. Magyarország marhahúsexportjának mennyisége (7,8 ezer tonna) 2 százalékkal csökkent, míg értéke 5 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A marhahúsimport volumene 9 százalékkal 7,6 ezer tonnára, értéke 12 százalékkal nőtt - közölte az Agrárgazdasági Kutatóintézet. Magyarországon a fiatal bika termelői ára 793 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2017 szeptemberében, 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágótehén ára 18,1 százalékkal, a vágóüszőé 22,9 százalékkal emelkedett ugyanekkor. A KSH adatai szerint a marharostélyos fogyasztói ára 4,3 százalékkal nőtt 2017 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest.