Minden olyan génmódosított növény termesztésére tilalmat vezet be hazánk, amely engedélyt kap a közeljövőben Európában – közölte a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült: Magyarország elsőként ültette át azt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok szuverén módon, szabadon dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön. Magyarország évekkel ezelőtt zéró toleranciát hirdetett a génmódosításra.

Így ma már több mint tíz éve tiltott az Európai Unióban engedélyezett, úgynevezett MON810 génmódosított kukorica termesztése, ahogyan hosszú pereskedés után sikerült elérni, hogy az Amflora névre keresztelt génmódosított burgonya nemcsak itthon, de az egész Európai Unióban tiltólistára kerüljön.

– Szigorú és rendszeres ellenőrzéseket végzünk annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges szennyeződést a vetőmagokban. Ugyanígy nagy hangsúlyt fektetünk az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, mert a magyar lakosság és az exportpiacaink is GMO-mentes termékeket kívánnak vásárolni – emelte ki a tárcavezető.

Az egyik legfontosabb törekvés, hogy a nagy mennyiségben hazánkba érkező import GM-szóját hazai, biztonságos forrásból származó fehérjetakarmánnyal tudják kiváltani az állattartók. Ennek érdekében a kormány 2013-ban elindította a Nemzeti fehérjeprogramot. Ennek keretében a növénytermesztő gazdaságokat arra ösztönzik – európai uniós többlettámogatásokkal is –, hogy minél több fehérjenövényt, köztük szóját termesszenek.

A kormány idén ősszel elfogadta a Nemzeti fehérjetakarmány programot, amely elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyek felhasználásával biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. Fazekas Sándor válaszából kiderült, hogy jelenleg a legnagyobb kihívás az, hogy hogyan lehet az itthon megtermelt szóját az országban tartani.

A GMO-mentes, kiváló minőségű magyar áru iránt ugyanis nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy a kereslet. A gazdálkodók jelentős része pedig – a magasabb árak miatt – az exportpiacokon értékesíti a terményét. A magyar szóját rá­adásul nemcsak takarmánynak vásárolják a külföldiek, hanem sok esetben emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek készülnek a terményből. A program egyik kiemelt célja a hazai vásárlók tájékoztatása és a fogyasztás ösztönzése is.

A miniszter szerint a kereslet egyre nagyobb, a vásárlóerő bővülésével pedig tovább nőhet a génmódosított összetevőket nem tartalmazó áruk forgalma az országban.

Azzal pedig, hogy a fogyasztók hajlandók magasabb összeget kifizetni a GMO-mentes termékekért, a gazdálkodók is jól járnak, és biztosított lehet a magyar takarmányfehérjék hazai felhasználása is.