Izraeli kutatók szilárd fűtőanyaggá alakították a szárnyasok ürülékét. Az eljárásnak több környezetbarát előnye is van.

A szárnyasok ürüléke terhet jelent a környezetnek és kórokozókat is tartalmaz. A kezelés megoldja ezeket a problémákat. A hulladékból alternatív energiaforrás lesz

– fejtette ki Amir Gross, a Beér-Seva-i Ben Gurion Egyetem (BGU) munkatársa.

Összességében több energia keletkezik, mint amennyit az eljárás igényel. Az alternatív energiaforrás előállításával mérsékelhető az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A kutatók eredményeiket az Applied Energy című szaklapban mutatták be. A tanulmányban a szakértők összehasonlították az általában növényi maradványokból készült bioszén és a baromfipiszokból készült hidroszén előállítását. A hidroszén úgynevezett hidrotermális karbonizáció, az ürülék 250 Celsius-fokra történő melegítésével keletkezik. A végeredmény egy szénhez hasonlatos szilárd tüzelőanyag.

Megállapították, hogy a szárnyasok ürülékéből kevesebb energiaráfordítással és kisebb környezeti terheléssel állítható elő szén. Ha jövőben a világ minden szárnyasának székletét átalakítanák hidroszénné, az a villamosenergia-termeléshez használt szén tíz százalékát váltaná ki – véli Amir Gross.

A növényekből készülő fűtőanyagokkal szemben más előnyökkel is jár a baromfipiszok-szén. „Ha ebből a célból kukoricát ültetnek, az terheli a talajt, trágyát kell használni és a táplálék nem szolgálja az embereket vagy állatokat” – monda Gross, aki kiemelte, hogy a madárürülékből készült szénnek nincs kellemetlen szaga. „Nincs szárnyas- vagy ürülékszaga, hanem szénszaga van”.