Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta: a nemzeti vidékstratégia egyik alaptétele volt, hogy olyan termelési módok terjedjenek el, melyek támogatják a jó környezeti állapot fenntartását, megóvva a vizet, a levegőt és a termőföldet, egyben hozzájárulnak a vidéki közösségek fennmaradásához.

A helyi termékek köre is ezt szolgálja, melynek kettős a célja: egyrészt erősíti a termelőket, másrészt garantálja, hogy az oltalom alatt álló területeken gazdálkodók termékeiben nincsenek szermaradványok, azok kiváló élelmiszerek. A Nemzeti Parki Védjegy rendszer működése továbbá azt is jelzi, hogy a nemzeti parkok nem elszigetelten működnek, hanem erősítik a helyi gazdaságot és az ökoturizmust – tette hozzá.

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy Magyarország területének közel egynegyede természet közeli állapotban maradt fenn, ez óriási nemzeti érték európai uniós viszonylatban is. Ugyanakkor e területek feldaraboltságuk miatt folyamatos beavatkozást igényelnek. Ezt végzi tíz nemzeti park, mintegy 300 ezer hektáron vagyonkezelőként. A terület felét a parkok használják, másik részét mintegy kétezer bérlőnek adják ki. A védjegy elsősorban nekik szól, hogy fenntartsák a természeti erőforrásokat, fejlesszék a falusi önfoglalkoztatást. A védjegyre azok jogosultak, akik védett természeti területen, vagy Natura 2000 területen tevékenykednek, termékeik elsősorban helyi nyersanyagokból készülnek, a termék megjelenésével pedig jól reprezentálják a térség természeti, táji és kulturális sajtosságait. A védjegyre pályázni lehet, egy-öt éves időszakra.

A Nemzeti Parki Termék Körúton a turisztikai szolgáltatóknak mutatják be a védjegyrendszert. A sarródi rendezvény alkalmával újabb három termelő kapta meg a védjegy használati jogát.