Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenést jelent. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett — mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke. Ha 2020 után átalakul a szabályozó környezet — folytatta — akkor igen nagy a veszélye, hogy a Szabolcs megyei ültetvények csaknem felét, hat-nyolcezer hektárt el fogunk veszíteni. Jelenleg a nem versenyképes termést, főleg a szabolcsi jonatánt, a „támogatási rendszer tartja életben”, ám ez előre nem kiszámítható, ezért félő, hogy komoly ültetvényvesztés következik be. Lassan tehát eljutunk oda – folytatta Apáti Ferenc –, hogy nem lesz annyi szabolcsi alma, amennyivel az áruházláncok kínálatába lehetne kerülni, vagy hogy exportálni lehetne belőle. Közölte azt is, aggodalommal tölti el a termelőket az ültetvénycsökkenés, hiszen így a szabolcsi alma is hamar kiszorulhat a hazai piacról.
Egy a napokban lezajlott konferencián is elhangzott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a hazai almatermő-terület több mint fele, a gyümölcs termesztése pedig közvetlenül hat-nyolcezer családnak jelent kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, és még legalább ugyanennyi háztartás számára teremt munkahelyet.
Megfogalmazták, az ágazat oda jutott, hogy a tíz-húsz évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények döntő része mára siralmas képet mutat, a tőke, a szaktudás és a munkaerő hiánya és más problémák miatt ma elhanyagolt almáskertek tömegével találkozunk. Apáti Ferenc elmondta, annak érdekében, hogy a helyzet változzon, a Fruitveb konkrét lépéseket tesz, ennek részeként márciusban már konkrét intézkedési tervet jelentenek be.
Lapunk kérdésére a szakember megerősítette, szerinte az elkövetkező két-három éven belül érdemi változás a támogatási rendszer és az adózás tekintetében sem lesz. Abban bíznak, hogy ezek a tényezők hosszabb távon változhatnak majd, illetve a szabolcsi almának egy saját brandet tudnak építeni. A márkanév kiépítésével kapcsolatban hozzátette, az egyelőre csak belföldön elképzelhető, többéves folyamat és kitartó munka eredményeként.
