A magyar mezőgazdaság külpiaci értékesítése az elmúlt hét évben jelentősen növekedett. Amíg 2010 első tizenegy hónapjában csupán 5,2 milliárd euró volt az agrárexportunk, addig ez az érték 2017-re 8,2 milliárdra növekedett, ez pedig 56 százalékos bővülést jelent. A statisztikai hivatal még csak a január-novemberi adatokat adta ki, ám ezek alapján kijelenthető, hogy 2017 egészében megközelíti a 9 milliárd eurót a magyar agrárexport, és ezzel rekordot dönt.

Tavaly az export az importnál nagyobb mértékben növekedett, ennek köszönhetően emelkedett a külkereskedelmi többlet is. Az első tizenegy havi adatok tükrében az aktívum 3,0 milliárd euró volt, ami 56 százalékos növekedést jelent a 2010-es szinthez képest.

Az agrárexport növekedéséhez leginkább a gabonafélék (főként a kukorica és a búza), a növényi olajok (napraforgó és repce), a tejtermékek (folyadéktej és a sajt), az olajos növények (repce és a szója), a feldolgozott takarmányok, valamint az italok és szeszek (ásványvíz, bor és a bioetanol) járultak hozzá. Más termékkörök esetén is bővült a kivitel, ilyen volt például a különböző ehető készítmények (levesek, mártások, fagylaltok, étrend kiegészítők) kivitelének emelkedése. Nőtt a friss gyümölcsök kivitele is, ezen belül az alma, a meggy és a dinnye külpiaci értékesítésének növekedése volt meghatározó. Exportcsökkenés csak a húsoknál volt tapasztalható. A visszaesés mögött elsősorban a baromfiszektor madárinfluenza miatti alacsonyabb kibocsátása és a járvánnyal kapcsolatos kereskedelmi korlátozások álltak. A sertéshúsexport ezzel szemben növekedett. Az agrárexport legnagyobb célpiacaiban nem történt érdemi változás, továbbra is Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Szlovákia fogadták be a magyar agrárkivitel több mint felét.

Az agrárimport palettáján elsősorban a húsok, az élő állatok, a húskészítmények, a tejtermékek, malomipari és cukrászati termékek vannak, amelyek főként az európai piacról érkeztek az országba.