A Sirha Budapest 2018 nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás keretében indította el szerdán az agrártárca, az Agrármarketing Centrum (AMC) valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) közös, sertéshús-fogyasztást ösztönző kampányukat.
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára ismertetése szerint a sertéságazat kibocsátása tavaly mintegy 240 milliárd forint volt, a mezőgazdaság összes kibocsátásának 9,4 százalékát tette ki. A sertésvágások élősúlyban 1 százalékkal emelkedtek 2017-ben. Örvendetesnek nevezte, hogy ezen belül több mint ötödével visszaesett az anyakocák vágása.
– A tenyészsertés-import eközben nagymértékben emelkedett, így összességében arra a következtetésre lehet jutni, hogy kezd helyreállni a sertéstenyésztési kedv Magyarországon – emelte ki. Hangsúlyozta azt is, hogy hosszú évek recessziója után újra nő a külpiaci kereslet a magyar sertéshús iránt, elsősorban a japán, a román, a kínai, az olasz és a horvát piacon. Mint mondta, várhatóan rekordösszegű lesz a tavalyi agrárexport, amely már az év első 11 hónapjában meghaladta a 2016 egész évi 8 milliárd eurós (2400 milliárd forint) szintet.
Czerván György emlékeztetett arra, hogy a szaktárca az elmúlt időszakban több jelentős intézkedést hozott a magyar sertéságazat körülményeinek javítása érdekében. Példaként említette, hogy az uniós közvetlen támogatásban nem részesülő sertéságazat támogatása 6 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra emelkedett az állatjóléti támogatásokon keresztül. Továbbá az állati hulla ártalmatlanításának és elszállításának támogatására elkülönített forrás 3,6 milliárd forintra emelkedett. Az állatbetegségek megelőzését célzó nemzeti támogatás keretösszege a 2010-es 4,5 milliárd forintról 2017-re 10,5 milliárd forintra nőtt. A múlt évtől 1,3 milliárd forint lett az állattenyésztési feladatok megvalósítására felhasználható összeg.
Az államtitkár aláhúzta: a 2012-ben elindult sertésstratégia keretében kiépült a sertéságazati információs rendszer, a tenyésztést és a teljesítményértékelést segítő infrastrukturális beruházások valósultak meg, létrejött a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy és minőségtanúsítási rendszer. A ma már több termékkört érintő általános forgalmi adómérséklés a sertéságazatban indult el, ahol mára ez a teljes termékpályát lefedi.
A sertéságazati áfacsökkentés eredményességét mutatja Czerván György szerint, hogy a húsféleségeken belül 2016-ban a sertéshúsfogyasztás emelkedett a leginkább. Ez jelenleg éves szinten egy főre vetítve mintegy 27-28 kilogramm Magyarországon.
– A 33-34 kilogrammos uniós átlagtól még így is elmarad, ezért is indul a sertéshús fogyasztását ösztönző kampány – jelezte Czerván György.
Daróczi László, az AMC ügyvezetője tájékoztatása szerint a február 7-én elindult kampány április 30-ig tart. A kampány a médiumok mellett az áruházláncokban kóstoltatással, valamint különféle rendezvényeken – például böllérversenyen – folyik. Külföldön is népszerűsítik majd a kiváló minőségű magyar sertéshúst, például a Távol-Keleten és Szerbiában. A kampányra összességében az idei első fél évben mintegy 320 millió forintot költenek; ebből mintegy 60 millió forintot külföldön.
Babati Zoltán, a VHT elnöke kifejtette, hogy a biztonságos és jövedelmező értékesítés nem valósítható meg célzott reklámtevékenység nélkül, a fogyasztót ugyanis meg kell győzni arról, hogy vegyen és egyen több kiváló minőségű magyar sertéshúst. A kampánytól azt várja Babati László, hogy az átlagos magyar sertéshúsfogyasztás éves szinten egy főre számítva 1,0-1,5 kilogrammal tovább nő.