Fazekas Sándor úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság, a gazdák érdekében a magyar kormány nem támogatja az EU-Mercosur megállapodást, mert az jelentős kockázattal járna. Mint mondta, Latin-Amerikából tulajdonképpen tömegáru kerülne az európai piacokra. Elsősorban a sertés-, a baromfi-, a méz-, a csemegekukorica- és az etanol-, a bio-üzemanyag termelők, az ezekkel foglalkozó vállalkozások számára jelentene konkurenciát. A szabadkereskedelmi megállapodás pont azokon a területeken okozná a legnagyobb gondot, amelyek az elmúlt években kaptak erőre – mondta a miniszter.
Az agrártárca vezetője ugyanakkor megjegyezte: bár a megállapodás az unió belső piacának is komoly kihívás lenne - a magyar állásponttal szemben -, van jónéhány tagállam, amely érdekelt a megállapodásban. Azok az országok, amelyek döntően ipari termékeket akarnak Latin-Amerikába exportálni. Fazekas Sándor reményei szerint a tárgyalások során a magyar álláspont mellé fölzárkóznak majd mások is. Mint mondta, ebben a kérdésben a tagállamok egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy a belső piacunkat megnyissuk.
A miniszter arról is beszélt, hogy miért is nyitnánk meg az európai piacot - gyakorlatilag kevés feltétel mellett - más országok részére, amikor képesek vagyunk ellátni magunkat megfelelő minőségű termékekkel, sőt exportálni is tudunk? Miért kell utaztatnunk a Föld a túlsó oldaláról olyan élelmiszereket, amelyekre ott helyben is szükség van. Mint fogalmazott, ez nyilvánvalóan kereskedelmi érdek, nekünk azonban mások a szempontjaink. Magyarország egészséges, jó minőségű, GMO-mentes élelmiszerrel akarja ellátni a hazai, az uniós és a külső piacokat is.
Minőségi élelmiszereinkre van érdeklődés, a világ száz országába exportálunk és szinte minden földrészen megtalálhatók a magyar termékek – hangsúlyozta az agrártárca vezetője, aki a mezőgazdaság eredményeit sorolva elmondta: tavaly történelmi rekordot ért el az agrárkivitel. Míg az agrárexport 2010-ben csupán 5,2 milliárd euró volt, 2017-ben mintegy 9 milliárd euróval számolhatunk. A magyar agrárexport a teljes nemzetgazdasági kivitel 8-9 százaléka. Fazekas Sándor megjegyezte, a magyar kivitel mintegy 85 százaléka az európai uniós országokba irányult, példaként említette Németországot, Romániát, Szlovákiát, Csehországot és Olaszországot.
