Az uniós mezőgazdasági miniszterek április végi virtuális ülésének legfontosabb napirendi pontjai a KAP reformja, valamint a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások mezőgazdasági vonatkozásai voltak.

Az online konferencián a szaktárcát képviselő Feldman Zsolt az ülés után elmondta: a 2023-ban induló új KAP szabályrendszere várhatóan az eddiginél is jóval több környezet- és klímavédelmi intézkedést tartalmaz majd és a KAP források 40 százalékát klímavédelemhez kapcsolódó intézkedésekre kell majd fordítani.

A környezetbarát termelési gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére új támogatási formaként bevezetik az úgynevezett agrár-ökológiai alapprogramot, és emellett előírnak több új, a biológiai sokféleséget, a vizek és a talajok védelmét szolgáló kötelezettséget is.

Az uniós vita ezek konkrét megvalósítási módjáról folyik. A magyar agrártárca azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a gyakorlatban kivitelezhető, végrehajtható módon ösztönzik a gazdálkodókat a fenntartható megoldások alkalmazására, nem pedig büntetésekkel akarják ezt kikényszeríteni. Olyan egyszerűen végrehajtható intézkedésekre van szükség, amelyek érdekeltté teszik a gazdálkodókat a környezetbarát megoldások alkalmazásában.

A külkereskedelem kapcsán az államtitkár aláhúzta, hogy fontos a zöldebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság megvalósítása, de ehhez egyenlő nemzetközi versenyfeltételek kellenek. A klímaváltozás elleni küzdelem globális kihívásához akkor tud érdemben hozzájárulni a mezőgazdaság, ha az EU-n kívül is fenntartható módon történik az élelmiszer-előállítás.

Ezért kell különös figyelemmel lenni a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások megkötése során arra, hogy csak a magas szintű európai környezeti, állatjóléti és termelési standardoknak megfelelő termékek érkezhessenek az európai piacra. E nélkül az európai mezőgazdaság könnyen versenyhátrányba kerülhet a globális szereplőkkel szemben – hívta fel a figyelmet az államtitkár.