Fazekas Sándor a precíziós gazdálkodással foglalkozó Prega 2018 konferencia és kiállítás résztvevőit üdvözölve arról beszélt, hogy Magyarország jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl annak megújítása, fejlesztése is.

Hozzátette: mindez a következő évtizedekben a különböző technológiák állandó, jelenleg még nem is teljesen belátható sebességű és tartalmú forradalmát fogja jelenteni. Ezért is fontos, hogy minden magyar gazdálkodó és élelmiszeripari vállalkozás nyertese legyen a digitális átalakulásnak. Ez ugyanis a versenyben maradás feltétele - hangoztatta a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy az információs technológia térhódítása, a különböző termelési folyamatok digitalizációja és automatizációja új dimenziókat nyit a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszergazdaságban is. Úgy vélte, a nagy adatvagyon már most is a gazdálkodók rendelkezésre áll, de ezt ki is kell tudni használni, ehhez pedig megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező dolgozók kellenek, akik alkalmazni tudják az újításokat, például a precíziós gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket. Az ehhez szükséges oktatás feltételeinek megteremtéséhez a tárca építeni kíván az ágazati szakiskolai és felsőoktatási intézményrendszer lehetőségeire - tette hozzá.

A miniszter szerint fontos, hogy a gazdálkodók, illetve a vállalkozások megismerjék az új technológiák előnyeit. A precíziós mezőgazdasági technológia használata például megteremti a hatékony és gazdaságos termelés feltételeit, megalapozza a gazdaságos döntéseket, lehetővé teszi a piac által elvárt minőség és mennyiség előállítását, csökkenti a termelés kockázatait - mondta. Aláhúzta, elengedhetetlen azonban, hogy a technológiai fejlesztések környezettudatosan menjenek végbe, és Magyarországon továbbra is egészséges jó minőségű hagyományos, GMO-mentes élelmiszereket állítsanak elő a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban.

Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a precíziós gazdálkodás bevezetése minden magyar gazdálkodó elemi érdeke, ugyanis növeli a hatékonyságot és a versenyképességet.

Glattfelder Béla, a Digitális jólét 2.0 program mezőgazdasági munkacsoport-vezetője elmondta: a mezőgazdaság digitalizációja nem veszélyt, hanem lehetőségeket hordoz a magyar gazdálkodók számára, A magyar kormány, felismerve ezt a lehetőséget, olyan feltételek megteremtésén dolgozik, amelyek lehetővé teszik a digitalizáció előnyeinek kiaknázását a magyar mezőgazdaságban. Ennek érdekében készül el a Digitális jólét 2.0 programban Magyarország digitális agrárstratégiája. Ez olyan mezőgazdaság-fejlesztési program lesz, amely a társadalom egészének szempontjait veszi figyelembe - közölte az munkacsoport-vezető.

A közeljövőben mintegy ezermilliárd forinttal növelhető a hazai agrárium kibocsátása

Magyarország agrárkibocsátása példátlan módon, európai szinten mérve is jelentősen növekedett az elmúlt években, jelenleg mintegy 2650 milliárd forintra tehető. Ez a szám további 800-1000 milliárd forinttal fokozható az elkövetkezendő években – fejtette ki Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a konferencián.

A főigazgató emlékeztetett, hogy korunk mezőgazdaságának egyik nagy kérdése, hogy miként lehet a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményeket elérni és ezt évről évre tovább fejleszteni. Ehhez ad jó támpontokat a precíziós gazdálkodás, hiszen a termelés már nem csupán hektárméretekben, hanem négyzetcentiméter pontosságú adatok szerint tervezhető. Hozzátette, hogy a hazai mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években örvendetesen nőtt, azonban ez még közel sem jelenti a magyar agrárium teljesítményének határát. A további erősödéshez azonban a megváltozott klímafeltételekre is választ adó technológiákat kell alkalmazni, nagy hangsúlyt kell fordítani az öntözés-fejlesztésre, precíziós technológiákat kell széles körben elterjeszteni és adaptált technológiákat kell kidolgozni a kedvezőtlen adottságú termőhelyekre.

Ha csupán a precíziós technológiákban rejlő módszereket nézzük, akkor azokban már önmagukban benne van a lehetőség, hogy hazai viszonylatban mintegy 350-400 milliárd forint növekedést érjünk el az alkalmazásukkal. Gyuricza Csaba emlékeztetett, hogy ez a szám nagyjából a területalapon és állatalapon járó támogatás éves összegét jelenti, tehát igenis komolyan kell venni az ezirányú fejlesztési munkát, amelynek az elterjesztésében az innovációnak és a kutatásnak hatalmas jelentősége lesz a jövőben.