Első alkalommal tartott rovaripari konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara a rovarok magyar piaci felhasználhatóságának módjairól 2018. február 23-án. 

A tanácskozáson elhangzott, napjainkban egyre nő az igény a gazdasági állatok takarmányozásában az alternatív fehérjeforrások felhasználása iránt a hagyományos fehérjeforrások kiváltására. Jelenleg több mint kétezer ehető rovarfajt tartanak számon. Ezek közül a leggyakrabban a bogarak, a hernyók, a hangyák, a méhek, a darazsak és a termeszek fogyaszthatók, szinte bármelyik fejlődési szakaszukban. Gyorsan szaporíthatók, szinte kimeríthetetlen fehérjeforrásként szolgálhatnak.

– A fehérjekinyerés céljára engedélyezett rovarok közül leginkább ismert a fekete katonalégy lárvája, amelynek felhasználásával az extrahált szójadara 25 százaléka, míg a szójapogácsa 50 százaléka kiváltható. A házi tücsökből előállított fehérje is kiváló alternatív forrás, mert nyersfehérje-tartalma 62 százalék. Aminosav-összetétele azonban a baromfi és sertés számára nem kielégítő, ezért alkalmazása során aminosav-kiegészítés szükséges – hangsúlyozta Mézes Miklós akadémikus, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar munkatársa, aki a rovarfehérje gazdasági állatok takarmányozásában való felhasználásáról szólt.

– A célunk, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyek tápérték-összetétele kedvezőbb, magasabb fehérjetartalommal, jobb zsírsavösszetétellel rendelkezzenek, így segítve számos betegség kialakulási kockázatának csökkentését. Ezt por vagy darálmány formájában való felhasználással érhetjük el a legkönnyebben – hívta fel a figyelmet Gere Attila, a SZIE Élelmiszertudományi Karának munkatársa „Az entomofágia (rovarfogyasztás) fogyasztói megítélése. Gátak és lehetőségek” című bemutatójában.

Ehhez Pintér Richárd, a SZIE-ÉTK doktorandusz hallgatója hozzátette, a feldolgozási technológiák adottak, csak az alapanyag újszerű. Így az ipari feldolgozás biztosíthat olyan termékeket, melyek nem látható formában, vagy akár értékes alkotóira bontva, értéknövelt és a fogyasztók által kedvelt formát ölthetnek.

Nem a fogyasztói attitűd a legnagyobb akadály

A konferencia egyik kezdeményezője Antonovits Bence Belgiumban élő agrármérnök volt, aki a Little Food SCRL élelmiszertücsök-tenyésztő startup termelésvezetője, kutató-fejlesztő alkalmazottja. Az élelmiszerrovarokhoz környezet- és természetvédő elkötelezettsége vezette, elmondása szerint itt találkozik az állattenyésztés és a természetvédelem.

– Belgiumban a téma ma már közbeszéd tárgya, a termékek ott vannak a nagy boltok polcain, és a kereslet rohamosan nő – nyilatkozta a tanácskozás kapcsán. – A 2017-ben végzett lakossági attitűdfelmérés várakozásomnál jóval pozitívabb képet festett, a kutatás alapján a lakosság több mint fele bizonyult elfogadónak a rovaralapú élelmiszerekkel kapcsolatban. Az is egyértelműen látszik, hogy minél több információval szolgálunk a fogyasztók számára, annál jobban nő a termék elfogadottsága. Alapvetően nagyon bizakodó vagyok a hazai piaccal kapcsolatban, jelenleg nem a fogyasztói attitűdöt látom a legnagyobb akadálynak. Mivel a rovarok biológiai adottságukból adódóan sokkal alacsonyabb input és emisszió mellett állítanak elő adott mennyiségű fehérjét, így egyértelműen versenytársai lesznek a hagyományos gazdaságai állatainknak.