Egy hónapban átlagosan 4400 tonnányi marhát dolgoztak fel, egyedül a november volt kiemelkedő időszak, amikor a vágások mértéke élősúlyban meghaladta az 5200 tonnát. A tavaly levágott állatok élősúlya összesen 53 400 tonna volt, míg a vágósúly 27 200 tonnát ért el, ami egyaránt háromszázalékos csökkenést jelent.
A gazdaságok többségében tehenet vágtak le, ez adta a feldolgozás 64 százalékát, míg a bikák aránya 23 százalék volt. A baromfiféléknél egyértelműen a madárinfluenza-járvány áll a jelentősnek mondható, 4,5 százalékos visszaesés hátterében. Míg csirkéből összességében egy százalékkal többet dolgoztak fel a vállalkozások, mint egy évvel korábban, kacsából 34, libából pedig 17 százalékkal került kevesebb a vágóhidakra. Pulykából 6,9 milliót vágtak 2017-ben, hat százalékkal kevesebbet, mint a bázisidőszakban.
A sertéspiacon ugyanakkor folytatódott a növekedés: a múlt évben összesen 4,76 millió hízó került a magyar vágóhidakra, ami csaknem 80 ezerrel, 1,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A sertéstartás jövőjét illetően bizakodásra ad okot, hogy az előző évhez képest lényegesen kevesebb anyakocát vágtak le az országban, számuk az előző évi 105 700-ról 83 600-ra csökkent. Juhból is többet dolgoztak fel a magyar vágóhidak, a 35 ezer levágott egyed 4 százalékkal haladja meg a 2016-ban mért szintet. Anyajuhból több mint 5200-at vágtak, az élősúly 245 tonna volt a vizsgált időszakban.
