Emberemlékezet óta nem volt ilyen turbulencia a sértéshús világpiacán - értékelte a helyzetet a Napi.hu-nak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Eddig több mint 100 millió sertést öltek le Kínában és a folyamatnak még nincs vége. A termeléskiesés Kínában egyes szakértői előrejelzések szerint elérheti az évi 20 millió tonnát, ez csaknem annyi mint az EU országainak teljes sertéshústermelése.

Nem maradhat érintetlen a magyar piac sem. Az élősertés felvásárlási ára megközelítette a kilónkénti 500 forintot, ami már csábító a magyar tenyésztők számára is - mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára is. Véleménye szerint ugyanakkor a felívelő árak egyelőre nem lesznek érzékelhetők a magyar boltokban, mert a hazai árakat nem a termelők, sokkal inkább a kereskedelmi láncok határozzák meg.

Az élősertés ára eddig már 30-50 százalékkal nőtt Nyugat-Európában és itthon is, de a tőkehúspiacon egyelőre a fogyasztók felé a költségnövekedés töredékét sem tudták áthárítani, a hazai húsipari vállalatoknál még nem érződik a fokozott kereslet hatása. Éder szerint a tőkehús után fáziskéséssel a húskészítmények piacán is érzékelhető lesz a drágulás.

Az árak várható megugrása miatt a Hússzövetség és az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete közös nyilatkozat megfogalmazását fontolgatja, arra kérve a fogyasztókat, hogy fogadják el a rendkívüli húshelyzet miatt bekövetkező áremelkedéseket. Ez szerintük elkerülhetetlen, mert a kiirtott kocaállomány pótlása Kínában akár 1-2 évet is eltarthat. A magyar állattartó telepeken viszont már most érződik a feszültség, szabályos "közelharc" alakult ki a malacokért. A tenyésztők nem egy telepen már csak készpénzért kapnak "árut", ráadásul az aznapi aktuális áron.

A kezdődő áremelkedést vélhetően nem tudja kihasználni a hazai sertéságazat, hiszen az állomány hosszú évek óta 3 millió darab közelében stagnál. De még ha lenne is elegendő árualap, Magyarország egyelőre akkor sem exportálhatna sertéshúst Kínába - a korábbi magyarországi sertéspestis okán -, de az uniós országokba vélhetően több magyar áru kerülhetne. Az EU-piacon meghatározó német, spanyol és holland termékek egy része vélhetően a kínai piacra kerülhet - pótlásukra pedig magyar hús is érkezhetne. Ez történhet a környező országokban, különösen Romániában, amely a magyar húsexportban eddig is jelentős piacnak számított.

A nagy kérdés tehát az, hogy mikortól és milyen mértékben emelkedhetnek a húsárak a magyar üzletekben. Éder Tamás jóslatokba nem kívánt bocsátkozni ezzel kapcsolatban. Azt azonban hangsúlyozta, hogy hogy az alapanyagárak immár 50 százalékkal nőttek, a munkabér és az energia is már több mint 10 százalékkal emelkedett.