Idén csökkenhet a szója vetésterülete a zöldítési szabályok szigorodása miatt, de nem számít lényeges visszaesésre Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Előadásában kitért arra, hogy vegyszermentesen sem lehetetlen megtermelni ezt a kultúrát, amire jó bizonyíték az osztrák gyakorlat. Szomszédunkban a 64 ezer hektárnyi szójaterület csaknem harmadán, 21 ezer hektáron bioszóját állítanak elő, amit 50-80%-os felárral értékesítenek a piacon. A legfurcsább azonban az, hogy a vegyszermentesen termelt szója átlaghozamai egy cseppet sem maradnak el a konvencionálisétól. Hazánkban a 70 ezer hektárból mindössze ezren termesztenek így szóját, tehát van hová fejlődni.Bene Zoltán rámutatott: a gazdálkodási kedvet leginkább az adott kultúra jövedelmezősége határozza meg, márpedig 2,5 tonna feletti átlagokkal ez a növény bőséges hasznot hoz. Magyarországon öt megyében képesek ezt a hozamot produkálni, ebből a legnagyobb területen, 16 600 hektáron, Baranyában foglalkoznak a növénnyel. Ezen kívül Győr-Moson-Sopron, Vas, Tolna és Borsod megye számítanak eredményes szójakörzeteknek.
Mivel a gazdák a termeléshez kötött támogatást mindenképpen megkapják, ezért azokban a gazdaságokban, ahol a szója rentábilis növény, mindenképpen benne fog maradni a vetésszerkezetben. Kiesésekre ott lehet számítani, ahol a 2 tonnát sem éri el a hozama – vélekedik a Karintia Kft. vezetője. Mivel kevesebb gazdaság vág bele idén, a szója termeléshez kötött támogatásának fajlagos növekedése várható, Bene Zoltán a 70 ezer Ft/ha-os szintet sem tartja kizártnak. Ami a jövőt illeti, ha valóban beindul a nemzeti Fehérje Program, és 8 Mrd forint érkezik a kultúra támogatására, 2023-ra teljesülhet a kormányzati célkitűzés, a 100 ezer hektárt átlépő szójatermő terület.
Az elmúlt 5 évben a kukorica határidős tőzsdei ára 11, a búzáé 15, a szójáé 8 százalékot esett az első negyedévet tekintve. Áll a piac, ezért állnak a kiszállítások is, ami Bene Zoltán szerint egyre nehezebb logisztikai helyzetet teremet a tavaszi kitárolási időszakban. Érdekes módon a műtrágyaárak sem nőnek, sőt ellenkezőleg: Németországban, amelyik gyártói oldalról meghatározó az európai piacon, az elmúlt 10 évben 275 euróról mintegy 200 euróra csökkent a 27%-os nitrogéntrágyák tonnánkénti ára, és eközben az éves ingadozása is 50 euró/tonna körüli szintre mérséklődött.
Rácz Zoltán, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese azonban a műtrágyaárak enyhe emelkedésére számít, mivel a földgázárak a 2016. évi mélypont óta nőnek, és ennek előbb-utóbb meg kell jelennie a fogyasztói árakban is – int a szakember. Az éves áringadozás is megmarad, hiszen a kereslet-kínálat egyensúlyát a termelési ciklusok folyamatosan megbolygatják, a március-április mindig is csúcsidőszaknak fognak számítani.
Simon Péter, az Eurochem Agro Hungary Kft. operatív igazgatója ugyanakkor felhívja a figyelmet az Uraltól délre zajló kálibánya-beruházásokra. Mint mondja: a világ jelenlegi kálium-felhasználásának 13%-át lesz képes kielégíteni ez a két bánya. Ez a gyártók számára szomorú hír a termelőknek pozitív: árcsökkenést jelent a kálisó piacán. Szerinte a gyárak csak a termelés visszafogásával tudnak emelni az árakon.
A növényvédő szerek terén viszont nagyon is valószínű az árnövekedés – jelzi Kökény Benő a Monsanto képviseletében. Ennek alapvető oka, hogy Kína rákényszerült, hogy környezetkímélőbb gyártási technológiákra álljon át, ami óhatatlanul növeli a gyártási költségeket.
Ennek egyenes következménye, hogy az olyan hatóanyagok, mint a glifozát, drágulni fognak. A totális gyomirtó további sorsával kapcsolatban rámutatott: a glifozátos készítmények pillanatnyilag nélkülözhetetlenek, a tarlókezelésben mindenképpen szükség van rájuk.
Bizonytalanságot okoz a 2020 utáni uniós agrárpolitika az MKB szerint
Magát a gépkereskedői piacot néhány vállalat uralja csupán, ezért a Magyar Fejlesztési Bank nemzeti gépfinanszírozási programot hirdetett meg idén, amelyben az igényelhető hitel- és lízingprogramok kerete 80 milliárd forint – ismertette előadásában Sebestyén Róbert, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezető szakértője. A program célja, hogy kedvező kamatozású és feltételrendszerű finanszírozási lehetőséget nyújtson mezőgazdasági gépek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégeknek, valamint a kis és középvállalkozási (kkv) kritériumoknak megfelelő vállalkozásoknak mezőgazdasági gépek vásárlására.
A Mezőgazdasági Gépgyártó- és Forgalmazó Finanszírozási Hitelprogram 30 milliárd forintos keretet biztosít a Magyarországon bejegyzett székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, telephellyel rendelkező mezőgazdasági gépgyártók gyártókapacitásának fejlesztésére, az értékesítésük bővítésére, a forgalmazás elősegítésére. Hitelfelvevőnként minimum 150 millió forint, maximum 3 milliárd forint igényelhető, saját erő pedig csak beruházási hitel igénylésénél szükséges, amelynek mértéke minimum 10 százalék. A Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Hitelprogram és a Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Zárt Végű Pénzügyi Lízing Program együttes keretösszege 50 milliárd forint. A konstrukciók olyan új mezőgazdasági gépek beszerzését finanszírozzák, amelyeket Magyarországon bejegyzett székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, telephellyel rendelkező mezőgazdasági gépgyártó állított elő, és maga, vagy a vele szerződésben lévő gépkereskedő értékesít. A finanszírozási összeg itt minimum 1 millió forint, maximum 100 millió forint. A hitelkérelmek mindegyikét 2020 december 31-ig lehet benyújtani az MFB Zrt.-nél – tette hozzá a szakember.
Érdekes azonban a kérdés, hogy van-e igény egy ilyen, az MFB által kínált hitelprogramra az agráriumban. Hatvani Dániel, a CIB Lízing vezérigazgatója szerint mindenképp szükség van rá, így ugyanis több lehetőség közül választhatnak a gazdák. Az agrárium azért egyre vonzóbb a bankok számára mert egy stabil kiegyensúlyozott, úgynevezett válságálló terület. Ugyanakkor nagy a verseny az agrárfinanszírozásban, és ha egy bank nem tölt be tanácsadó szerepet is a gazdák felé, akkor szinte esélye sincs ebben a versenyben.
Sebestyén Róbert elmondta,hogy habár a mezőgazdaság az egyik legjobb terület a hitelek teljesítésével kapcsolatban, vannak azonban itt is nem teljesítő ügyfelek. A szakember szerint nagyon fontos lenne, hogy az agrár de minimis 15 eurós keretét 25 ezer euróra emeljék, ez ugyanis nagymértékben növelné az agrárfinanszírozási lehetőségeket a bankok részéről, és így a kisebb gazdaságok sem szorulnának ki a piacról.
Hiába egyre magasabb színvonalú az oktatás, az új generáció már más felfogással és logikával építi fel a gazdaságát, és egyre nagyobb terepet kap a modern technológia – emelte ki Simon Attila az MKB Bank, MKB Agrárpartner szakmai vezetője. Kijelenthetjük, hogy egy jól finanszírozható ágazattá vált a mezőgazdaság. Ugyanakkor van egy fajta rettegés a gazdákbak a 2020 utáni időszak miatt, ezért mindenki arra törekszik, hogy stabilizálja a gazdaságát. Ebben kaphatnak nagy szerepet a bankok, a termelők ugyanis egyre jobban partnerként kezelik őket.
Az öntözés finanszírozásával kapcsolatban Simon Attila elmondta, hogy jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy hiába áll rendelkezésre komoly vízkészlet Magyarországon, nincs azonban olyan működtető rendszer, amely a gazdát kiszolgálná. Sebestyén Róbert szerint az öntözés nagymértékben befolyásolja az áru minőségét a zöldség-gyümölcs ágazatba, és ha a bankok fel tudják mérni ezeket a hozadékokat, akkor van létjogosultsága az öntözés finanszírozásának.
