A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében úgy vélekedett, hogy a magyar intézkedés sérti a tőke szabad mozgásának elvét –írja az MTI. Az ügy előzménye, hogy egy külföldiekből álló társaság - egy osztrák állampolgár, a többiek németországi lakhellyel rendelkeztek - magyarországi mezőgazdasági földterületek feletti haszonélvezeti jogát a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. A magyar szabályozás előírja, hogy ilyen jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn.

A sértettek úgy vélték, hogy ezen új rendelkezések ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével, ezért a határozat megszüntetését kérték a bíróságtól.

Az uniós törvényszék döntése szerint vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott emberek kártalanításáról, ugyanis a szabályozás megfosztja a más tagállamokból származókat attól, hogy továbbra is éljenek haszonélvezeti jogukkal vagy azt másokra átruházzák.

Mint írták, hátrányos megkülönböztetés az a követelmény is, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között.

Magyarország azon szándékával kapcsolatban, amely meg kívánja akadályozni, hogy a mezőgazdasági földterületek tulajdonjogának megszerzését tiltó szabályozást külföldi állampolgárok és jogi személyek leplezett szerződésekkel - úgynevezett zsebszerződésekkel - megkerüljék, az uniós bíróság megállapította: a magyar szabályozás a "visszaélésszerű gyakorlat általános vélelmét" állítja fel, ugyanis azt feltételezi, hogy mindenki, aki a tulajdonossal nem közeli hozzátartozói viszonyban áll, visszaélésszerűen jár el.

A vitatott intézkedés, amellyel Magyarország arra törekszik, hogy a termőföldeket azok számára tartsa fent, akik azokat megművelik, valamint az, hogy meg kívánja akadályozni a földek spekulatív célú megszerzését, a bíróság szerint nem mutat semmilyen kapcsolatot a célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére.

Nem csak ez az EU-s döntés nem tetszik a miniszternek

Az Európai Bíróság keddi döntése azt jelenti, hogy Brüsszel újra a külföldi földspekulánsok oldalára állt - jelentette ki a földművelésügyi miniszter kedden Jászberényben, ahol gazdafórumon vett részt.

A gazdafórum előtt tartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor rámutatott: a kifogásolt magyar törvény célja az volt, hogy a magyar földet ne lehessen többé külföldi spekulánsok kezére játszani, ahogy az a balliberális kormányok alatt történt. Két egyedi esetben is magyar gazdák ellen, a külföldiek javára foglalt állást a bíróság - emlékeztetett, hozzátéve: ezek az ügyek visszakerülnek első fokra, magyarországi tárgyalásra. Leszögezte: a magyar gazdáknak kell földtulajdonosoknak lenniük, a zsebszerződéseket üldözni kell, a gazdákat kijátszó szabályokat - így ezt a "haszonélvezeti konstrukciót" is - fel kell számolni.

A miniszter kijelentette: a külföldi spekulánsok már a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, akkor 600 ezer hektár magyar földet szereznek meg. Ezt a nemzeti kormány megakadályozta a zsebszerződések felmondásával, a magyar föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel - emelte ki.

Fazekas Sándor elmondása szerint különösen a Dunántúlon voltak sokan, akik határidő nélkül vagy hosszú határidőre haszonélvezetbe adtak földet külföldieknek, megkerülve így a földhaszonbérbeadási eljárásokat. Ezt a folyamatot állította meg a  kormány egy jogi akadállyal 2014-ben - mondta.

Hangsúlyozta, hogy a kormány célja változatlan: a magyar földet magyar kézben kell tartani, meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól, a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát növelni, a nagybirtokok arányát csökkenteni kell. Mindez erősíti a vidéki középosztályt, növeli a munkahelyek számát, a vidék életképességét.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy 2010 óta mintegy 70 ezer új munkahely jött létre, ebből csaknem 50 ezer az agráriumban, és mintegy 20 ezer az élelmiszeriparban. A nettó átlagkereset mintegy másfélszeresére nőtt a mezőgazdaságban, és 58 százalékkal emelkedett az élelmiszeriparban. Az élelmiszeripari export is mintegy 34 százalékkal nőtt - tette hozzá.

Fazekas Sándor kitért arra, hogy az Európai Unió egyes tagállamai "erőltetett menetben" akarják elfogadtatni, hogy a nagy latin amerikai államokkal - például Brazíliával - szabadkereskedelmi megállapodása legyen az Európai Uniónak. Ezzel dömpingáron, gyengébb minőségben, nagy tömegben kerülnének az európai és így a magyar piacra is olyan élelmiszerek, mint például sertés- és baromfihús, csemegekukorica - figyelmeztetett. Magyarországnak nem érdeke egy ilyen kereskedelmi megállapodás létrejötte, nem fogja támogatni, és ha kell, meg is vétózza - szögezte le Fazekas Sándor.