Bátor Árpád hozzátette: az éves bárányexport jelentős része, tavaly 79 százaléka, mintegy 519 ezer bárány az olasz piacra került, a kivitel mintegy 20 százalékát tette ki a húsvétra szállított bárány. Korábban az olasz piac húsvétkor 13-20 kilogramm súlyú bárányokat igényelt, mivel a családok fél vagy egész bárányt vásároltak. Ezzel szemben most inkább darabolt, grillezett bárányokra van kereslet, amelyek előállításához 20-27 kilogramm súlyú bárányt vágnak le - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a legnagyobb arányban értékesített 20-24 kilogrammos pecsenyebárány ára tavaly kilogrammonként 2,8 euró - mintegy 850 forint - körül volt, ez idén várhatóan 3,1 euróra - mintegy 950 forintra - nő majd.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a bárány némileg drágul, a tenyésztési nehézségek, a dráguló táp és munkadíj  miatt az országban tenyésztett juhok száma tavaly alig változott, 986 ezer volt. 

A magyar juhászat árbevétele támogatással együtt éves szinten 20 milliárd forint, amely az elmúlt években nem változott. Ugyanakkor az anyajuhokra jutó támogatás tavaly 7480 forintra emelkedett a 2016-os 7200 forintról - jegyezte meg a szakember, aki hozzátette, hogy a tavaly a juhászatok jelentős része nem jutott agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetéshez, amely jelentős jövedelem-kiesést okozott.

Kitért arra is, hogy az ágazat bevételének alig 5 százalékát a gyapjú adja.