Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése alapján Magyarországon az összes uborkatermés kétharmada hajtatott uborka, a többi ipari feldolgozásra kerül. Hajtatott uborkával hozzávetőlegesen 100 hektáron foglalkoznak a gazdálkodók, aminek 60-70 százalékát a kígyóuborka-termesztés, míg 30-40 százalékát a salátauborka termesztése teszi ki.

E két kategóriát tekintve a termés 15-18 ezer tonna körül alakult az elmúlt években, tavaly a felső értéket közelítette meg a betakarított mennyiség. A konzervuborkát szinte kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik, felülete 500-600 hektár körül alakul évente, ahonnan 13-14 ezer tonna körüli mennyiséget takarítanak be a termelők.

Bár a kereslet évről évre nő, a gazdálkodók dolgát így is megnehezíti a főként Spanyolországból érkező olcsó áru, a téli időszakban ugyanis szinte lehetetlen ilyen alacsony árak mellett gazdaságosan megtermelni a zöldséget a magyar fóliasátrakban. Nem véletlen, hogy az év első hónapjaiban a spanyolországi kígyóuborka dominál a hazai piacon. Az árak az idén a tavalyinál is alacsonyabbak voltak.

A hazai áru február végén jelent meg a piacokon, akkor a nagybani ára 750 forint volt kilónként. Egy hónap alatt az ár nagyot esett, de még így is a tavalyi szint felett volt. Az AKI adatai szerint a fővárosi nagybani piacon egy kiló kígyóuborka termelői ára március utolsó hetében 525 forint volt, 75 forinttal magasabb, mint egy évvel korábban.

A kígyóuborka importja a fogyasztással együtt emelkedik, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint friss, illetve hűtött uborkából tavaly 7 százalékkal többet, összesen 12,1 ezer tonnát hoztak be az országba, miközben a kivitel 13 százalékkal 3,6 ezer tonnára nőtt.