Magyarországon a spenót termőterülete 372 hektár, termése 8,6 tonna volt 2017-ben – derült ki a KSH adataiból. Szakértők szerint 150–200 hektáron termelik a spenótot nagyüzemi körülmények között. A spenót a talajjal szemben igényes, a Bács-Kiskun megyei Duna-menti, tápanyagban gazdag öntéstalajokon fejlődik a legjobban, azonban idén az aszály nehezítette a vetést és a kelést is – olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében.
A KSH adatai szerint a friss spenót behozatala két százalékkal (negyvenhárom tonnára) nőtt 2018-ban az előző évihez képest, a legnagyobb beszállító Olaszország maradt. A kivitel ugyanekkor 10,1 tonnáról 5,1 tonnára csökkent. A friss spenót magyarországi importjának értéke huszonhat százalékkal 26,03 millió forintra, az export értéke 46 százalékkal 1,07 millió forintra csökkent a vizsgált időszakban.
A kivitel harminchárom százalékkal, 412 tonnára csökkent, a főbb célpiacok Csehország, Horvátország és Románia. A fagyasztott spenót importjának értéke harminchat százalékkal 459 millió forintra emelkedett, míg az exportból származó bevétel huszonkilenc százalékkal nyolcvanegy millió forintra csökkent tavaly.
Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a spenót termelői ára 554 forint/kilogramm volt 2019 első 16 hetében, nem változott lényegesen az előző év azonos periódusához képest. A FAO adatai szerint az utóbbi években folyamatosan növekszik a spenót termőterülete a világon, jelenleg 929 ezer hektáron folyik a termesztése. A globális termelés kilencvenkét százalékát Kína adja. Jelentős termelők még az Egyesült Államok, Japán, Törökország, Indonézia és Franciaország – közölte az intézet.
Az unió legnagyobb spenóttermelője Franciaország 126 ezer tonnás éves mennyiséggel. A közösség belső piacán a friss spenót legnagyobb exportőre Spanyolország (35,5 ezer tonna) volt a múlt évben.
