Betiltandó kereskedelmi gyakorlatnak számítanának "a romlandó termékek utáni késedelmes kifizetések, a megrendelések utolsó pillanatban történő visszamondása, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges módosítása, illetve a tönkrement termékekért felszámolt díjak". Azt, hogy a vevő visszaküldje az eladatlan élelmiszereket a beszállítónak, vagy díjat fizettessen az ellátási megállapodás fenntartásáért, pedig csak akkor tenné lehetővé ezen irányelv, ha arról a felek előzetesen világosan és egyértelműen megegyeztek.

Közleménye szerint a brüsszeli testület ezzel azt akarja elérni, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági kkv-k tisztességesebb bánásmódban­ részesüljenek, és kevésbé kelljen olyan kockázatokkal szembenézniük, amelyeket alig vagy egyáltalán nem befolyásolhatnak.

Phil Hogan uniós mezőgazdasági biztos rámutatott, hogy a kezdeményezéssel azokat támogatják, akik "önhibájukon kívül, gyenge tárgyalási pozíciójukból kifolyólag tisztességtelen gyakorlatok áldozataivá válnak". Hozzátette, ezáltal erősödik az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő termelők és kkv-k helyzete.

Az előterjesztés értelmében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy, az új szabályozás végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet, amely bizonyított jogsértés esetén "arányos és visszatartó erejű" szankciókat foganatosíthat. Ezen szervezet saját kezdeményezésre, valamint benyújtott panaszok alapján is vizsgálatokat indíthat.

"Azáltal, hogy minimális standardokat határoz meg és egyben megerősíti a szabályok végrehajtását, e javaslat azt kívánja biztosítani, hogy az érintett gazdasági szereplők tisztességesebb feltételek mellett tudjanak versenyezni, és így hozzájáruljanak a lánc egészének hatékony működéséhez" - közölte Jyrki Katainen, a bizottság munkahelyteremtésért felelős alelnöke.

Az uniós országok eddigi intézkedéseit kiegészítő bizottsági javaslat nyomán közösségi irányelv születik majd, amennyiben azt a két társjogalkotó, a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament is elfogadja.