A Nemzeti Fehérjetakarmány Program deklarált célja, hogy a szója vetésterületét a jelenlegi 60-65 ezer hektárról 100 ezerre emeljük, illetve, hogy a takarmányozásban bevonjunk olyan értékes szántóföldi melléktermékeket is, mint például a repcedara vagy éppen a napraforgódara. A program keretében olyan receptúrák kidolgozása a cél, melyek segítségével ezekből a nagy fehérjetartalmú melléktermékekből a szójával egyenértékű anyagokat állíthatnak elő. A program az agrármarketing területét is érinti, hiszen a GMO mentes élelmiszerek előnyeit és hátrányait is meg kell ismertetni a fogyasztókkal és a gazdákkal egyaránt.
„Szójából éves szinten 600-650 ezer tonnát igényel az ország, emellett pedig 200-250 ezer tonna szójadarával is számolni kell. E mennyiségnek összesen csupán nagyjából 28%-át termeli meg az ország, ráadásul az itthon megtermelt szója nagyobb hányada végül a külpiacokon kerül értékesítésre. Olyan jó minőségű GMO mentes szója ez, mely külföldön felárral értékesíthető. Ebből adódóan az ország határain belül szükséges mennyiséget külföldről kell megvásárolni, gyakran azonban egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban GMO mentes szóját vásárolunk. A Nemzeti Fehérjetakarmány Programmal feloldható ez az anomália.” – mondta el Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.
Becslések szerint a program hatására 80-100 milliárd forinttal növekedhet a mezőgazdaság kibocsátása, továbbá a feldolgozóipar fejlesztésével újabb munkahelyek létesülnek a szektorban.
