Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Összességében az EB – 2018-as árakon kifejezve – 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra, amely az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának felel meg. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd eurónak (vagy a GNI 1,08 százalékának) megfelelő kifizetési előirányzatot jelent 2018-as árakon. Ez magában foglalja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott fejlesztési együttműködés finanszírozására szolgáló, máig egy kormányközi megállapodás keretében működő fő uniós eszköz, az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetésbe való integrálását. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014–2020 közötti költségvetésnek (beleértve az Európai Fejlesztési Alapot is).
Az Európai Bizottság ugyanakkor kritikusan megvizsgálta, hogy hol van lehetőség megtakarításokra és a hatékonyság növelésére. Ezért a testület közös agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika forrásainak mérsékelt – 5 és 7 százalék körüli – csökkentését javasolja, a közvetlen kifizetések területén közel 4 százalékos csökkentést javasol. Az EB szerint a szakpolitikák korszerűsítésen esnek át, biztosítandó, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A bizottság mindemellett elvárja a tagállamok nagyobb arányú befizetéseit is.
– Ez a költségvetési javaslat valóban az uniós hozzáadott értékről szól. Még többet fordítunk olyan területekre, ahol egyetlen tagállam nem tud egymaga boldogulni, vagy ahol hatékonyabb a közös fellépés – legyen az kutatás, migráció, határellenőrzés vagy védelem. Emellett folytatjuk az olyan hagyományos, de modernizált szakpolitikák finanszírozását, mint a közös agrárpolitika és a kohéziós politika, mivel mindannyian élvezzük mezőgazdasági termékeink magas színvonalából és a gazdaságilag felzárkózó régiókból eredő előnyöket – jegyezte meg Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos.
Az EB a mai javaslat alapján az elkövetkező hetekben a jövőbeli ágazatspecifikus pénzügyi programokra vonatkozó részletes javaslatokat terjeszt elő. (Mint egy néhány nappal ezelőtti hazai konferencián elhangzott, az új büdzsé mentén kialakított, az új KAP-ra vonatkozó alaprendelet-tervezeteket nagyjából egy hónap múlva ismerteti a testület, és ezt követően indulhatnak el a tagállami egyeztetések a KAP véglegesítéséről.) A jövőbeli hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó döntést ezt követően az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak kell meghoznia, egyhangúlag eljárva, az Európai Parlament egyetértésével. Az idő rendkívül fontos tényező. A jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről folyó tárgyalások túl sokáig tartottak. Ennek következtében kulcsfontosságú pénzügyi programok késtek, és a gazdasági fellendülés ösztönzésére valós potenciállal rendelkező projekteket elhalasztottak. Az EB szerint tárgyalásokat ezért a lehető legfontosabb prioritásként kell kezelni, és az európai parlamenti választások és a 2019. május 9-én, Nagyszebenben tartandó csúcs előtt megállapodást kell elérni. A bizottság minden tőle telhetőt megtesz a gyors megállapodás érdekében.
További részletek az Európai Bizottság közleményében és az Európai Parlament közleményében olvashatók.
