Az Európai Unió cukorpiaci rendtartása, ismertebb nevén a kvótarendszer 2017. szeptember végi megszűnése alaposan felbolygatta az állóvizet az Európai Unió cukorpiacán. Az uniós cukorgyárak szabadon értékesíthették a megtermelt cukrot, ráadásul a jó európai répatermésnek köszönhetően volt bőségesen alapanyag is. A két hatás eredőjeként jelentős mértékben csökkentek az európai cukorárak – mondta lapunknak Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelmi és Agrárfinanszírozási igazgatója. 

A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a kvótarendszer eltörlését követően az unió cukorpiaca továbbra sem teljesen nyitott kifelé, az igazán nagy cukortermelő úgynevezett harmadik országokat meghatározott mennyiség felett jelentős vámokkal tartják távol, ezért az uniós árak nem mindig korrelálnak a világpiaci árakkal.

Az alacsony árak, amelyek kétségkívül előnyösek a fogyasztók számára, valahol igazolták az eltörölt cukorpiaci rendtartás legfőbb kritikáját – miszerint annak költsé­geit a fogyasztók fizetik meg a magas árak mellett –, ugyanakkor drá­maiak az ipar nézőpontjából – hívta fel a figyelmet Takáts Zsolt. Ugyanis a jelenlegi árszintek mellett a répacukorgyárak fedezeti pontjuk közelében, sőt nem egyszer az alatt működnek, ami kedvezőtlen a répatermelők oldaláról, mert a cukorrépa felvásárlási árait is alapvetően meghatározzák a cukorárak. Kérdés, hogy meddig tarthatnak ki a jelenlegi nyomott árak, ugyanis azok mellett csak rövid távon lehet működtetni üzemeket érdemi eredmény nélkül. Ám ha középtávon sem emelkednek az árak, a kínálati oldal konszolidációja következtében leállnak a kevésbé hatékony, gyengébb tőkeerejű egységek, ennek hatására pedig csökken a kínálat, azaz kevesebb lesz a cukor, és az ára emelkedni fog – tette hozzá a szakember.

Takáts Zsolt kifejtette, hogy az unión belül Magyarország a hagyományos cukorrépán alapuló kristálycukor termelésének marginális részét adja – egyetlen kristálycukorgyárunk Kaposváron található – ezért ebben a termékben jelentős mennyiségű importra szorulunk. A cukoripar másik, Európában egyelőre lényegesen kisebb súlyú termékénél – a kukoricából nyert izocukor esetén – viszont pont fordított a helyzet.

Az agrárszakértő elmondta, a kvó­tarendszer eltörlése előtt, a szabadegyházi Hungrana révén hazánk rendelkezett az uniós izocukorkvóta több mint harmadával, és ez a kibocsátási volumen jelentősen bővült a tavaly a kvótarendszer eltörlésére időzítve átadott tiszapüspöki KALL Ingredients üzem kapacitásaival. Az új gyár megnyitása mutatja, hogy a cukorkvóták eltörlése nem csak zavarokat jelentett a piaci árviszonyokban, hanem lehetőséget is nyitott, amit ki lehetett használni, ami különösen igaz a jelentős kukoricatöbblettel rendelkező Magyarországon – tette hozzá a kereskedelmi és agrárfinanszírozási igazgató.