Alaposan felpörgött az év elején a hazai szarvasmarhaexport, élő állatokból és marhahúsból is jóval többet szállítottak a külpiacokra a tenyésztők, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján hazánk élőmarha-exportja az év első két hónapjában 73 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

Első számú partnerünk továbbra is Törökország volt, ahova több mint a négyszeresére emelkedett a kivitel. Emellett Ausztriába és Horvátországba is szép számmal szállítottak marhákat a tenyésztők.

Az Ausztriába szállított mennyiség 16 százalékkal nőtt, Horvátországba pedig 71 százalékkal több szarvasmarha került. A délszláv régió országai egyre vonzóbbá válnak a magyar tenyésztők körében.

Az árak közelítenek a törökországi szinthez, az állategészségügyi előírások ugyanakkor itt jóval enyhébbek és a szállítási költségek is alacsonyabbak. A behozatal ezzel együtt csökkent. Az élőmarha-import 23 százalékkal esett az első két hónapban az előző évi szinthez képest. Az élő szarvasmarha csaknem fele Németországból és Hollandiából származott.

Marhahúsból 40 százalékkal többet szállítottak külföldre a feldolgozók, az áremelkedésnek köszönhetően a kivitel értéke ennél is nagyobb mértékben, összesen 64 százalékkal bővült. A marhahúsimport volumene 16 százalékkal, értéke 28 százalékkal nőtt.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az árak európai uniós szinten nőttek az elmúlt időszakban. Az EU-ban a fiatal bika vágóhídi belépési ára négy százalékkal magasabb volt áprilisban, így a hasított marha kilogrammonkénti ára 3,86 eurót ért el.

A vágótehén eközben csaknem 6 százalékkal, az üsző pedig 2 százalékkal drágult. A hazai piacon ennél szerényebb áremelkedés ment végbe. A fiatal bika termelői ára 786 forint volt kilogrammonként, ez egy százalékkal haladja meg a tavaly áprilisi szintet. A vágótehén ára ugyanakkor nagyot nőtt, 12 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi átlagot, a vágóüsző 5 százalékkal drágult.

A hazai szarvasmarha-állomány évről évre dinamikusan nő. Tavaly összesen 864 ezer marhát neveltek a hazai gazdaságokban, ami 2010 óta kétszázezres bővülésnek felel meg. A növekedés egyértelműen a húsmarhatartás felfutásának tudható be, a húshasznú állomány 2004 óta a négyszeresére nőtt. A hazai fogyasztás ugyanakkor még mindig nagyon alacsony szinten van.

Egy átlag magyar tányérjára évente két, két és fél kilogramm borjú-, illetve marhahús kerül. A kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából indokolt mennyiség és az európai uniós átlag ugyanakkor ennél jóval magasabb, hat-nyolc kilogramm közé tehető.

A friss statisztikai jelentések alapján a múlt évi visszaesés után a baromfiágazat is magára talált. Mára úgy tűnik, sikerült ledolgozniuk a madárinfluenza-járvány okozta hátrányt a termelőknek, hiszen egyre több termék kerül a külpiacokra. A KSH adatai szerint az év első két hónapjában 31 százalékkal több baromfihús hagyta el az országot, mint egy évvel korábban, a kivitel így elérte a 34 ezer tonnát.

Az AKI vágási statisztikája szerint Magyarországon közel 54 millió baromfit vágtak le 2018 első negyedévében, ez a 2017 azonos időszakában vágóhidakra került mennyiségnél 15 százalékkal több. Ezen belül csirkéből 41 milliót, pulykából pedig 1,7 milliót dolgoztak fel a vágóhidak az említett időszakban.

Eközben az árak is nőttek, a friss egész csirke kilónkénti feldolgozói értékesítési ára öt százalékkal, 473 forintra, a csirkemellé 9 százalékkal, 1064 forintra, a csirkecombé pedig 12 százalékkal, 460 forintra emelkedett.