Itthon ez év januárjában engedélyezték az úgynevezett ciantraniliprol hatóanyagú, Lumiposa nevű csávázószert, amellyel kiválthatók egyes neonikotinoidok. A repcevetőmag kezelésére alkalmas készítménynek köszönhetően ezentúl neonikotinoidok nélkül is megvédhető a rovarkártevőktől a haszonnövény. A készítményt egyelőre kizárólag repce esetében lehet használni.

– Mindaz a küzdelem, ami a magyar méhészek és a repcetermesztők között az elmúlt években lejátszódott, nyugvópontra kerülhet. Az új készítmény engedélyezésének köszönhetően pedig a magyar repcetermesztés továbbra is biztonságosan működhet a jövőben – mondta a Magyar Időknek Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető jelezte: a nemrégiben megszületett európai uniós döntés értelmében hazánkban is további korlátozásokat vezetnek be az érintett három neonikotinoid (tiametoxám, klotianidin és imidakloprid) hatóanyag felhasználását illetően. A tagállamok többsége megszavazta azt a brüsszeli javaslatot, amely megtiltja a szóban forgó hatóanyagok szántóföldi felhasználását. A jogszabályt azonban még nem tették közzé. A hatóanyagok felhasználása zárt üvegházakban továbbra is engedélyezett marad.

A döntést ugyanakkor komoly vita előzte meg. A beporzókra gyakorolt káros hatást az elmúlt években több vizsgálat is igazolta. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ez év februárjában tette közzé jelentését, amely a 2013 óta megjelent kutatási eredményeket összegzi.

Az EFSA ebben közölte: a tanulmányok alapján nem lehet kizárni, hogy ezen szerek bizonyos módú felhasználása kockázatot jelent a házi, a posz- és a vadméhek egészségére.

A betiltást ellenzők ugyanakkor számtalan fórumon hangsúlyozták, hogy ez a típusú rovarölő szer nagyon nehezen helyettesíthető a szántóföldi növénytermesztésben. Az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy a hektáronként pár grammnyi csávázószer helyett a gazdáknak az egész táblát kezelniük kell, egy szezonban akár többször is, ami több liternyi egyéb rovarölő szer felhasználását jelenti.

Nagy István lapunk kérdésére megerősítette: hazánk mind ez idáig azért tartott ki a neonikotinoidok használata mellett, mert minden olyan szer, amely a helyettesítésére szolgálhatott, tízszer-tizenötször nagyobb környezetkárosítással járt volna, miközben az említett csávázószer szabályos és szakszerű felhasználásával minimalizálni lehetett a beporzókat érintő veszélyt.

A gyomirtó szereket is átvizsgálják

A közeljövőben az összes, Magyarországon engedélyezett, glifozáttartalmú készítmény engedélyét felülvizsgálják, így döntés születhet arról is, hogy indokolt-e a felhasználás korlátozása, illetve szükség van-e a vásárlásához és felhasználáshoz kapcsolódó forgalmi kategória módosítására.

A glifozát egy régóta ismert gyomirtó hatóanyag, amelyet széles körben használ a mezőgazdaság. Jelenleg ez a világon a legnagyobb mértékben használt szer. Az Európai Unióban forgalomban lévő hatóanyagokat rendszerint 10 évente felülvizsgálják, így ellenőrzik, hogy az új tudományos információk alapján is megfelelnek-e a jóváhagyási követelményeknek. Az értékelés szakaszában több környezetvédő szervezet kritizálta a hatóanyag létjogosultságát, és próbált tudományos érveket felhozni a megújításának megakadályozására. Az elhúzódó és politikailag érzékeny eljárás végső szakaszában a kémiai anyagok toxikológiai besorolásáért felelős Európai Vegyi Anyag Ügynökség nem talált olyan bizonyítékot, amely alapján a glifozátot emberi egészségre károsnak kellett volna nyilvánítani. A bizottság ezt követően megállapította: nincs tudományos akadálya annak, hogy a szer újra megkapja az engedélyt, ugyanakkor öt év múlva ismételten felül kell vizsgálni a hatóanyag használatát.