Egy erős és jól finanszírozott KAP elengedhetetlen az EU fenntartható és életképes mezőgazdasága szempontjából. Fontos, hogy a KAP rendelkezései vonzóak legyenek a fiatal gazdálkodók számára, támogassák őket, illetve ösztönözzék a nemzedékváltást. Ehhez elengedhetetlen egy erős első pillér, mely tisztességes jövedelmet biztosít az aktív mezőgazdasági termelők számára és ösztönzi őket a közjavak nyújtására, továbbá egy olyan második pillér, mely a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban jobban támogatja Európa vidéki területeit. Alapvetően fontos, hogy a KAP megvédje az egységes piac működését, a jövőben azonban a környezettel, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel, valamint a vidéki területek szociális és foglalkoztatási kérdéseivel kapcsolatos célokat is el kell elérnie.
Ezek a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról kidolgozott EGSZB-vélemény lényegi következtetései, melyet Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője címmel fogadott el a május 23-i brüsszeli plenáris ülés.
„Az európai mezőgazdasági termelőknek – családi gazdaságoknak, kkv-knak, szövetkezeteknek és más hagyományos gazdálkodási rendszereknek – meg kell tudniuk élni gazdaságuk jövedelméből. Ezt tisztességes árakkal és lényegi közvetlen kifizetésekkel kell biztosítani, az utóbbiak pedig csak olyan aktív mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági vállalkozások számára legyenek nyújthatóak, amelyek objektív kritériumok és regionális gyakorlatok alapján folytatják mezőgazdasági termelésüket, illetve amelyek közjavakat szolgáltatnak. Nem elég csupán a mezőgazdasági földterület tulajdonosának lenni” – jelentette ki Jarmila Dubravská, a vélemény előadója.
Az EGSZB erőteljes KAP-finanszírozást, tényleges egyszerűsítést sürget, és óva int a tagállami szintre való visszahelyezéstől
„Az EGSZB egy szilárd és jól megalapozott KAP létrehozását, valamint az uniós költségvetésnek a GNI 1,3%-ára történő növelését támogatja az uniós gazdasági növekedéssel összhangban. Megfelelő KAP-finanszírozást kell biztosítani a mezőgazdasági termelők és dolgozók alacsony bevételei, az infláció és a brexit miatti hiány, valamint a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos további követelmények kezelése érdekében” – jelentette ki John Bryan társelőadó.
„Az uniós gazdálkodók számára rendkívül fontos, hogy a jogalkotási javaslatok magukban foglalják a KAP legbürokratikusabb elemeinek tényleges egyszerűsítését” – folytatta John Bryan, külön kiemelve a helyszíni ellenőrzések kérdését. Az EGSZB a mezőgazdasági üzemek szintjén működő ellenőrzési rendszer teljes körű átdolgozását javasolja ahhoz, hogy az az eredményesebb új technológiák révén hatékonyabbá váljon, és kevésbé legyen bürokratikus. Véleményében az EGSZB rendkívül konkrét javaslatokat tesz a végrehajtásra. „Támogatjuk az átfogó kockázatalapú ellenőrzési rendszert, de annak hatékonyabbnak kell lennie, illetve a tanácsokat és az ösztönzőket a szankciók elé kell helyeznie” – mutatott rá John Bryan.
A szubszidiaritásnak nem szabad aláásnia a közös agrárpolitikát vagy az egységes piacot. Csak a KAP célkitűzéseinek végrehajtására vonatkozó tagállami tervekre kell alkalmazni, valamennyi rugalmasságot biztosítva ezáltal számukra ahhoz, hogy kiválaszthassák a gazdálkodási típusoknak, struktúráknak és az adott ország körülményeinek leginkább megfelelő, az első és a második pillérből történő kifizetési lehetőségeket, figyelembe véve annak természeti feltételeit és környezetét. Az EGSZB azonban nem támogatja azokat a tagállamokat, amelyek a II. pillérből az I. pillérbe csoportosítják át a pénzeszközöket. Inkább a második pillér észszerű szintű társfinanszírozását kéri valamennyi tagállam számára.
„A jól működő egységes piacot nem szabad veszélyeztetni. A nemzeti hatáskörbe történő visszahelyezés magasabb árhoz és nagyobb piaci eltérésekhez vezetne” – emelte ki Jarmila Dubravská. Az EGSZB kötelező szabályozást sürget a mezőgazdasági és élelmiszertermékek címkézésére és eredetmegjelölésére vonatkozóan, hogy elkerülhetőek legyenek a megtévesztő gyakorlatok, illetve hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozhassanak.
Ezzel kapcsolatban John Bryan azokat a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat említi, ahol az EU elfogadja olyan élelmiszerek behozatalát, amelyek nem felelnek meg az EU élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és munkaügyi normáinak. „Az EU-nak koherensebb stratégiát kell folytatnia a KAP és a kereskedelempolitika között” – hangsúlyozta.
Gazdálkodók – a természeti erőforrások őrzői
11 millió gazdálkodót, közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben 22 millió munkahelyet teremtve, a szélesebb értelemben vett élelmiszer-ágazatban pedig további 22 millió munkahelyet érint a KAP reformja Európa-szerte. Az erdő és az erdészeti ágazat meghatározó szerepet játszik számos vidéki területen. A fenntartható és életképes mezőgazdaság fontos ágazat, nemcsak az élelmiszertermelés tekintetében, hanem a földgazdálkodás és a közjavak biztosítása, valamint a víz, a talaj, a levegő és a biológiai sokféleség erőforrásai környezetvédelmének vonatkozásában is. A KAP-ban ezért tükröződniük kell az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaiban és a Párizsi Megállapodásban meghatározott fő célkitűzéseknek és céloknak.
A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok és nők – a vidékfejlesztés jövője
Az EGSZB tehát azt javasolja, hogy növeljék a KAP keretében a fiatal mezőgazdasági termelőknek, illetve a generációváltáshoz nyújtott támogatást. Véleményében javaslatot tesz például a fiatal mezőgazdasági termelők 25%-os kiegészítő támogatásának növelésére az I. pillérben; nyugdíjrendszer bevezetésére a II. pillérben, ideértve a földterületek átadására vonatkozó rendszert is; jövedelemtámogatás nyújtására öt évig havi kifizetés formájában azon fiatalok számára, akik a helyi piacokra termelő kisgazdaságokat hoznak létre; az innovációra és a tudásátadásra stb.
Ezenkívül az EGSZB sürgeti, hogy a KAP tartalmazzon arra irányuló intézkedéseket, hogy több nő vegyen részt mezőgazdasági tevékenységben.
Mi az az EGSZB?
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság konzultatív intézményi szerv, amelyet a Római Szerződés hozott létre 1957-ben. Az EGSZB 350 tagot számlál szerte Európából, akiket az Európai Unió Tanácsa nevez ki. A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi csoportjait képviseli. Tanácsadó szerepe révén tagjai – s így az általuk képviselt szervezetek – részt vehetnek az uniós döntéshozatal folyamatában.
