A szóban forgó jelentés hangsúlyozza: a generációváltás átfogó témakör, amely számos egyéb témát és szektort érint. A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében nyújtott támogatások témakörén túllépve, tágabb perspektívából tekinti át a kérdést, hiszen a KAP intézkedései mellett a nemzeti szabályozásra is kulcsszerep hárul a generációváltás előmozdításában. Az anyag javaslatokat is tartalmaz arra nézve, hogy miként lehetne reagálni az új kihívásokra.
Az EGSZB ajánlásai szerint lényeges: a megfelelő KAP-költségvetés a 2021–2027-es időszakra, hogy biztosítani lehessen a generációváltáshoz nyújtott érdemi támogatás finanszírozási feltételeit. A mezőgazdaságban megvalósítandó generációváltás támogatása érdekében jobban össze kell kapcsolni és hangolni egymással a KAP különböző intézkedéseit, hogy segíteni lehessen a fiatal mezőgazdasági termelőknek vállalkozásuk kiépítésének minden szakaszában.
A fiatal mezőgazdasági termelők számára a KAP első (I.) pillére keretében nyújtott kiegészítő támogatás folyósításának időtartamát 5-ről 7 évre kellene növelni, illetve a második (II.) pillér környezetvédelmi kifizetéseihez nyújtsanak legalább 25 százalékos kiegészítést a fiatal mezőgazdasági termelők számára.
Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak növelniük kellene a fiatal mezőgazdasági termelők oktatására és képzésére, illetve a nekik nyújtott tanácsadásra szánt összegeket. Továbbá a tagállamoknak ösztönözniük kellene a generációváltást azzal is, hogy minimálisra csökkentik a gazdaságok nemzedékek közti átadásához kapcsolódó költségeket és adókat.
Az EGSZB ajánlásai összhangban állnak az AGRYA által készített „Nemzeti minimum az agrár-nemzedékváltásért” című javaslatcsomagban leírtakkal és jó alapot adhatnak a következő időszak tervezési folyamataihoz: mind a KAP 2021-2027, mind az Agrárminisztérium (AM) által koordinált Generációváltás szakpolitikai program esetében – olvasható az összegzésben.
