A korábbi évekhez képest is több ponty került ki a hazai tógazdaságokból az elmúlt évben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az elmúlt évben kicsivel több mint 26 ezer hektár területen működtek tógazdaságok az országban.

Bár ez az előző év szintjétől 2,4 százalékkal elmarad, a halgazdálkodók tavaly összesen 37 új halastavat létesítettek, 222 hektárt pedig felújítottak. A magyar tógazdasági haltenyésztés legnagyobb részét évek óta ugyanaz a három régió adja: Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Dél-Alföld. A legtöbb halat tavaly is Hajdú-Bihar megyében tenyésztették, emellett jelentős mennyiséget halásztak le Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyében.

Az AKI adatai szerint összesen 21 208 tonna hal került a piacra a magyar tavakból. A legnagyobb mennyiségben tavaly is pontyot adtak el a tógazdaságok, a kedvelt halfaj a teljes lehalászott mennyiség 81,1 százalékát tette ki.

Az étkezési ponty tenyésztése az előző évhez képest jelentősen, mintegy 18,6 százalékkal növekedett. Az étkezési méretű ragadozó halak – a csuka, a harcsa és a süllő – lehalászott mennyisége 2017-ben 284 tonna volt, ami az előző évhez képest 2,9 százalékos csökkenést jelent. A tógazdaságok emellett horgásztatással is értékesítettek halakat, ebben a formában tavaly mintegy 282 tonna hal fogyott el, a korábbi 262 tonnához mérten ez 7,6 százalékos növekedésnek számít.

A hagyományos haltenyésztés mellett egyre népszerűbbé válik az úgynevezett intenzív termelés. Ilyen rendszereket itthon 19 vállalkozás 18 telephelyen üzemeltet. Az intenzív telepeken felnevelt halak mennyisége tavaly meghaladta a 4100 tonnát, amely az előző évhez mérten 5,5 százalékos emelkedésnek felel meg. Az értékesített étkezési hal mennyisége 3174 tonnát tett ki, ami 4 százalékkal haladta meg az előző évi értéket.

A legtöbben afrikai harcsát tenyésztenek, ez a faj adja az intenzív haltenyésztés 94 százalékát. Ezen kívül különböző tokféléket, pisztrángféléket és egyéb halfajokat neveltek a zárt rendszerekben. Az afrikai harcsa népszerűsége nemcsak a hatékony termelésnek, a jó növekedési képességnek tudható be, a fogyasztók is kedvelik a kiváló minőségű halhúsról ismert fajtát, így a kereslet is egyre nő.

Az AKI jelentése alapján a halágazat a foglalkoztatás szempontjából is fontos szereplője a gazdaságnak. A tógazdaságokban és az intenzív üzemekben 2017-ben összesen 1805 főt foglalkoztattak, ebből 1495 főt teljes munkaidőben, míg 219 főt részmunkaidősként alkalmaztak, 91 fő pedig segítő családtagként dolgozott.

Bár az ágazat képviselői és az agrártárca is évek óta törekszik a halfogyasztás és a fogyasztói bizalom növelésére – ezt a célt szolgálta az év elejétől 5 százalékra mérsékelt áfakulcs is –, még mindig alacsonynak mondható az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon. Egy átlag magyar évente mintegy 5,7 kilogramm halat vásárol és fogyaszt el, ami jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától, ahol egy főre évi 22-23 kilogramm hal jut.

Itthon egyelőre még mindig főként a karácsonyi és húsvéti időszakban keresik a halat a vásárlók, az igény ugyanakkor egyre inkább nő a feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt. A lakosság a másfél-két kilós pontyot keresi általában, és a kereskedői igények is ezt az átlagsúlyt tartják megfelelőnek a gazdaságos feldolgozáshoz.

Az elmúlt évben az export sem alakult túl jól. A halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi forgalma 4 százalékkal nőtt ugyan, ez azonban elsősorban az import emelkedésének tudható be. Az elmúlt évben 1,8 milliárd forinttal, 6 százalékkal nagyobb értékben hoztunk be halat az országba, míg a kivitelünk 240 millió forinttal, 3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva.