A felsőoktatási intézmény lapunkat tájékoztatva kiemelte: a szemmel nem észrevehető alakmódosulások vizsgálata új típusú adatokkal segítheti a mikroszennyezők környezeti kockázatainak becslését.
“A jelenleg használatos szennyvíztisztítási technológiák a legtöbb gyógyszerhatóanyag-maradványt nem képesek kiszűrni, így ezek többé-kevésbé akadálytalanul juthatnak át a szennyvíztelepeken. Így fordulhatott elő, hogy a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett mintákban 54 különböző hatóanyagot sikerült kimutatni. A szerteágazó projekt keretében azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hatóanyagok jelenléte és az adott vízfolyásban élő halak alakja között kimutatható-e valamilyen összefüggés” – hangsúlyozza Staszny Ádám, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet szakértője.
A rangos PeerJ szakfolyóiratban most publikált eredmények szerint a kimutatott hatóanyagok közül négyről derült ki egyértelműen, hogy a halak alakjának megváltozását okozzák. Ezek a hangulatjavítók hatóanyagát jelentő citalopram, a szív- és érrendszeri betegségek esetén alkalmazott propranolol, a reumás fájdalmakra használt kodein, valamint a koszorúér-betegség kezelésére alkalmazott trimetazidin voltak.
“Ezek a hatóanyagok igen kis koncentrációban, pusztán nanogramm/literes nagyságrendben fordultak elő a felszíni vizekben, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezetre nem fejtenek ki hatást. A halakra viszont összességében mégis kimutatható hatást gyakoroltak a keverékeik” – mutat rá Staszny Ádám, hozzáfűzve: a feltárt jelenség pontos mechanizmusának megértéséhez további vizsgálatok szükségesek, ám úgy tűnik, az új módszer ígéretes lehet az ökotoxikológiai gyakorlatban is.
A vizsgálat a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program támogatásával valósult meg (projektszám: NVKP_16-1-2016-0003), aminek keretében a kutatók a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezetésével vizsgálták a budapesti várostérség vizeiben mérhető gyógyszerhatóanyag-maradványokat, illetve azok lehetséges kockázatait.
Az interdiszciplináris vizsgálatsorozat halakra koncentráló szakaszát Ferincz Árpád vezetésével a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszéke (Dr. Weiperth András és Juhász Vera) koordinálta – olvasható az ismertetésben.
2. kép: A képen az ezüstkárász (A), a bodorka (B) és a domolykó (C) sematikus képe és szkennelt pikkelye látható a rajtuk felvett mérőpontokkal, amik egymáshoz viszonyított elhelyezkedése jellemzi az alakot (Forrás: Dr. Staszny Ádám)
