A jó termés ellenére sem lesz olcsóbb a meggyes rétes, vagy a meggybefőtt. Az átlagos 65-70 ezer tonnás meggy termés helyett idén akár 85-90 ezer tonnát is szüretelhetnek a hazai ültetvényeken. A piacokon azonban a szezonból még hátra lévő 1-2 hétre marad a 400-600 forintos kilónkénti ár. Ennek oka egyebek mellett, hogy a piaci vagy friss meggyet csak szárral lehet szedni, és ez ma még kizárólag kézi munkával oldható meg. Márpedig a munkaerőhiány a mezőgazdaságot, ezen belül a kertészeti ágazatot sem kerülte el. Emiatt alaposan megdrágult a szüret. Ugyanakkor éppen a növekvő költségek okozzák, hogy a piaci árakat kevésbé befolyásolja a kereslet-kínálat – foglalta össze Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.
A meggy magas kiskereskedelmi áráért az is felelős, hogy túl sok kézen megy át a gyümölcs, mire a vásárlóhoz ér, és ha mindenki ráteszi a maga hasznát, az ár már köszönőviszonyban sincs azzal, amennyiért a termelő az első kereskedőnek átadta az áruját. Jó hír csak annyi van, hogy míg korai 'Érdi bőtermő' és részben a 'Debreceni bőtermő' esetében is számottevő volt a minőségi kifogás, a most érő fürtös meggyek minősége már sokkal jobb.
A meggy hűtő- és konzervipari átvételi ára az elmúlt napokban tovább csökkent, és – jellemzően – már a lélektani határnak tekinthető 100 forintos kilónkénti árszint alatt van. Szabolcsi termelők azt panaszolták a Népszavának, hogy 40-50 forintért vásárolják fel tőlük a meggyet.
Ennek az lehet az oka, hogy a kistermelőktől begyűjtő felvásárlók veszik meg a meggyet, ami még egy-két kézen keresztül megy, mire a feldolgozóba ér. A feldolgozó pedig a kiskertekből származó, eltérő minőségű gyümölcsért kevesebbet is ad, mint a nagyobb, 50-100 hektáros ültetvények egyenletesebb minőségű tételeiért. Az árak jelentős elmozdulására a következő napokban még nem számítanak, de nem zárható ki, hogy az időjárás miatt meghosszabbodott szezon utolsó napjaira kis mértékben, 10-20 százalékkal emelkednek az árak. A szakember szerint 10-15 ezer tonna meggy maradhat a fákon a szezon végén.
A hazai feldolgozóipar 35 ezer tonnás kapacitása korlátozott mennyiséget képes csak felvenni. Hiába a jó termés, a feldolgozott gyümölcs, a befőtt, a konzerv, a lekvár, a dzsem ára sem csökken majd jelentős mértékben. Igaz, amikor tavaly a fagykár miatt magasak voltak a felvásárlási árak, akkor sem volt jelentős az áremelkedés. A kereskedelem igyekszik stabilan tartani a fogyasztói árakat. Az egyik évben csekély nyereséget, vagy veszteséget könyvel el, máskor viszont az alacsonyabb felvásárlási árak mellett nagyobb nyereséget érhet el.
Meggylének 2-5 ezer, hűtött terméknek 5-8 ezer tonnát dolgoz fel az élelmiszeripar. A német piacra 10-15 ezer tonnát szállítanak ki a magyar kereskedők. Biztos piaca 60-65 ezer tonna ipari meggynek van. A fogyasztóknak szánt friss meggy 2-6 ezer tonna évente.
Tavaly kilónként 260 forintot is megadtak a feldolgozók a meggyért, még lengyel feldolgozókhoz is került a magyar gyümölcsből, mert az április fagy a 140-150 ezer tonnás lengyel meggytermés kétharmadát elpusztította. Így 2017-ben 5-10 ezer tonna hazai meggyet vásároltak fel lengyel konzervgyárak.
Csakhogy idén ott is rekord mennyiség, 180-200 ezer tonna termett. A hazai piacot nyomja az is, hogy a májusi-júniusi esős időszakok miatt a meggy minősége a szezon elején igen gyenge volt, a gyümölcs húsa puha maradt, s emiatt a német vevők mérsékelten érdeklődtek a magyar meggy iránt.
A fajtaválasztás is befolyásolja az árat
A gyümölcs árát befolyásolja a fajta és a termesztés technológiája is. Az érdi, a debreceni bőtermő, újfehértói, illetve a kántorjánosi fürtös fajtákkal nincsen baj, a gondot inkább az okozza, hogy nagyon sok ültetvényt alacsony ráfordítással művelnek – jegyezte meg Apáti Ferenc. Ezek a kertek hektáronként csak 6-8 tonnás termésre képesek, miközben a nyereséges termeléshez 10-15 tonnás termésátlagokra lenne szükség. Ehhez azonban öntözésre, legalább 2 évente a fák metszésére, és évente 10-12 permetezésre lenne szükség.