A fejlesztéspolitika és a finanszírozási lehetőségek voltak egy másik panelbeszélgetés témái a 2018-as hajdúböszörményi Hajdúsági Expón megtartott Kelet-Magyarországi Agrárfórumon. A kiindulóponttal – hogy a magyar mezőgazdaságnak létfontosságúak az uniós források – többen is egyetértettek. Szólláth Tibor, a NAK hajdú-bihari elnöke szerint az EU-s támogatások adják az agrárium stabilitását, míg Nyakas András, a Nyakas Farm Kft. ügyvezető igazgatója egy másik szemszögből nézve ezt úgy fogalmazta meg, hogy a hazai agrárvállalkozások 30 százaléka – köztük például a saját vállalkozása – lenne képes talpon maradni a piacon közösségi (és nemzeti) támogatás nélkül.

Ezt a gondolatmentet folytatva Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, a hazai fejlesztéspolitika túlságosan pályázatfüggővé vált: olyan irányú fejlesztésekbe fognak a cégek, amelyeket a pályázati kiírások lehetővé tesznek és amikre forrást biztosítanak, holott éppen a hazai és nemzetközi piac diktálta irányt kellene követni és ennek megfelelő támogatási jogcímeket kialakítani. Bodnár Lajos, a Hajdúböszörmény Béke Mezőgazdasági Kft. elnöke mindezt a saját példájával is igazolta: mint mondta, a kft. pályázott, de nem nyert fejlesztési pénzt, így elképzeléseit egyelőre kizárólag önerőből tudja megoldani. De ez hosszú távon – a piaci versenyben – szerinte tarthatatlan. Úgy vélte, élni lehetne a támogatás egy más formájával, a piacvédelmi eszközökkel, amelyeket több ország is sikeresen alkalmaz saját gazdaságának megerősítése érdekében.

A két szakember szerint ezt a kiegyensúlyozatlan hajdú-bihari gazdasági helyzetet ráadásul tovább fokozhatja a német BMW cég leendő debreceni autó-összeszerelő gyára. A fórumon ugyan nem hangzott el, de azóta kiderült, hogy jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területeket vásárolna fel a városi önkormányzat, hogy aztán azokon épülhessen fel az üzem (várhatóan az érintett agrárvállalkozásoknak biztosítanának új földterületeket). Sántha Imre szerint az autógyárral a fő baj az, hogy a megyei agráriumot gyengítheti, lévén a kedvezőbb munkakörülményekkel „elszívhatja” előle a munkaerőt.
– Már most is alig vannak, akik a talajt megművelik, és ha az autógyártás beindul, akkor lehet, hogy nem is maradnak. De egyes állattartó telepeken is már hűségprémiumot kell fizetni a munkavállalóknak, hogy ne menjenek máshová – érzékeltette a jelen és a várható közeljövő akut problémáját.

Bodnár Lajos hozzátette, az autóipar helyzetbe hozása helyett talán a megye agárjellegét kellett volna tovább javítani. Példaként említette, hogy jelenleg Magyarország tejből, húsból, cukorból nem önellátó, de megfelelő gazdasági és jogszabályi környezet kialakításával valamennyi hazai igényt ezekből ki lehetne elégíteni.

A frappáns záró – nem csak a jelenlévőkre, hanem valamennyi, az agráriumban érdekeltnek szóló –, amolyan költői kérdést pedig a végén Sántha Imre tette fel:
– Látjuk a problémákat, de akkor miért nem úgy csináljuk, hogy jó legyen?

Mindennak az alapja osztatlan közös megszüntetése

A panelbeszélgetés szóba került a NAK javaslatcsomagjának egy másik eleme, az osztatlan közös tulajdoni forma megszüntetése. Szólláth Tibor szerint ez mindennek az alapja, ha pedig megvalósulnak a birtokegyesítések, akkor az akár növelheti a precíziós gazdálkodás elterjedését is. Sántha Imre szerint pedig ez a lépés hozzájárulhat a hatékonyabb vízgazdálkodáshoz, ezzel együtt pedig az öntözés fejlesztéséhez.