A parlament a 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján döntött a kútfúrás újraszabályozásáról , az elfogadott jogszabály szerint lényegében nem kellene engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható alkotmánybírósági beadványban az államfő azt írta, a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot. Ezért Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte a jogszabályt az Alkotmánybírósághoz.

Az államfő kérelméről a bíráknak harminc napon belül, tehát a jövő hét végéig mindenképpen meg kell hozniuk határozatukat. Az Alkotmánybíróság (AB) honlapján szereplő program szerint a testület a hét elején már vizsgálta az ügy részleteit - írta a Magyar Idők.

Áder János indoklásképpen rögzítette: a jogalkotók nem indokolták meg, mennyiben segíti az új szabályozás az ivóvízbázis védelmét és a környezet jelenlegi állapotának megőrzését, s a törvényhozók nem igazolták az engedély nélküli kútfúrás kényszerítő szükségességét sem. Hozzátette: az engedély és nyilvántartásba vétel nélküli, esetlegesen akár szakszerűtlen beavatkozás a vízrétegekbe a szennyeződés, az ivóvízbázis csökkenésének kockázatát hordja magában.

Áder János szerint ezért a jogszabály sérti a környezetvédelem és a jogbiztonság követelményeit. Az ügyben kifejtette véleményét a zöldombudsman is, hangsúlyozva, hogy az államnak kötelessége a természeti erőforrások megőrzése a jelen és a jövő generációinak.

A kútfúrás korábbi szabályozása az elmúlt években sok vitát, nagy elégedetlenséget váltott ki a gazdálkodók körében, mert szerintük drága és bonyolult eljáráshoz kötötte a szabályszerű vízhasználatot is. Amennyiben az Alkotmánybíróság most elfogadja az államfő indítványát, a júliusi törvénymódosítás érintett része nem léphet életbe.