Szintén jelentős befolyásoló tényező, hogy Romániában és Ukrajnában házi sertésekben is kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. A VHT-titkár szerint a magyar hatóság jól kezelte a helyzetet, s a szigorú óvintézkedések miatt nálunk csak a vaddisznóállományban mutatták ki a vírust.
Ennek is köszönhető, hogy a hazai felvásárlási árak csupán átmenetileg csökkentek a magyarországi ASP-esetek észlelése idején. A VHT információi szerint a sertést most élősúlyra vetítve kilónként 380 forint körüli árakon vásárolják fel, ami 30 forintos növekedés az év eleji árakhoz képest.
Közben pedig a gyengébb gabonatermés miatt drágulnak a takarmányok, a termelőknek ezt is érvényesíteniük kell az átadási áraikban – tette hozzá, de a várható mértékről nem tudott nyilatkozni. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi sertéspiaci jelentésében arról számolt be, hogy az év első öt hónapjában Magyarország élősertés-kivitele 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül pedig Romániába 73 százalékkal bővült a kivitel.
Az adatban már benne van a romániai ASP-helyzet hatása. Ám a fertőzöttség azóta súlyosbodott: augusztus 24-én Romániában egy 140 ezer sertést tartó gazdaság állományában igazolták az afrikai sertéspestis vírusának jelenlétét.
A következő időszak piaci viszonyait nagyban meghatározza majd, hogy mi történik Romániában – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint egyrészt kérdéses, okoz-e további fertőzéseket az, hogy sok kisebb termelő a teljes állománya leölését úgy próbálta megakadályozni, hogy a Dunába dobta a fertőzött egyedeket. Másrészt az is kérdés, hogy a nagy európai sertéshús-előállítók hogyan reagálnak a helyzetre. Elképzelhető ugyanis, hogy például fagyasztott spanyol és dán húskészletek jelennek meg a román piacon, ami csökkentheti az élő sertés iránti felfokozott keresletet – vetette fel az elnök. Mivel az élősertés-előállítás költségeinek bő kétharmadát adja a takarmány, annak drágulása nyilván az élősertés-árakban is megjelenik.