A baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban

A hozzászólásokért kattintson!

Szabó István (AGRO.bio Hungary Kft.)

A növények a vegetáció során a szemtermés mellett jelentős mennyiségű zöldtömeget állítanak elő, aminek nyersanyagai:

• a víz,
• a talajból felvett tápelemek
• és a levegőből megkötött széndioxid.

A felvett tápelemek és a megkötött széndioxid szerves növényi maradék (ún. biomassza-trágya) formájában visszamarad a területen, és csupán a gazda döntésén múlik, hogy mi lesz belőle. Jobb esetben az állattenyésztés „veszi fel”, és szerves trágyaként adja majd vissza később, vagy a talajba keverve visszakerül az onnan felvett tápelemek (makro-, mezo- és mikroelemek egyaránt) nagy része, kiegészítve a levegő széndioxidjából készült szerves anyaggal. Ez utóbbi esetekben a talaj szerkezetét és minőségét javító, a termőterület értékét növelő nyersanyagként kell tekintenünk a tarlómaradványokra.

Milyen tömegű biomassza-trágya termelődik egy hektárnyi termőterületen?

• 6 tonna búza szemtermés mellett kb. 8-10 tonna
• 10 tonna kukorica szemtermés mellett kb. 12-15 tonna
• 3,5 tonna napraforgó szemtermés mellett kb. 13-16 tonna (Tóth, Z. 2012)

Ennek a nagy tömegű nyersanyagnak a feldolgozását a talaj élőlényei, elsősorban a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Egy bolygatatlan területen a talajban élő őshonos mikróba populáció normál esetben az elpusztult egynyári növények gyökereit és az évelő növények gyökereinek elhaló részeit bontja el, és tárja fel a bennük lévő tápelemeket. A szántóföldeken most betakarításra kerülő napraforgó és kukorica után 3-5 tonna gyökér mellett további 6-10 tonna szármaradvány marad hátra, illetve kerül bele a talajba. Ennek a mennyiségnek a megfelelő „feldolgozásához” alkalmazhatjuk a mikrobiológiai oltóanyagokat, amelyek az intenzív tarlóbontáshoz szükséges és a folyamat megnövekedett nitrogén igényét biztosító speciális törzseket tartalmaznak. Segítségükkel az elhalt növényi szövetekben tárolt tápelemek feltáródnak, és a következő kultúra rendelkezésére állnak (táphumusz). A nehezen bomló, magas lignocellulóz és lignin tartalmú részek pedig a humifikáció évtizedekig tartó folyamatába kerülnek, és hosszútávon a talaj minőségét javítják (szerkezeti humusz).

Az AGRO.bio Kft. megbízásából a NÉBIH pécsi talajbiológiai laboratóriumában szakemberek kétféle talajtípuson és három növény esetében vizsgálták a mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazásával végzett tarlóbontás dinamikáját. A kukorica és napraforgó szármaradványok esetében az eredmények azt mutatják, hogy BactoFil Cell alkalmazásával 10 hónap alatt a tarlómaradványok tömege 80-90%-kal csökken, azaz bomlik el és válik felvehetővé a következő növény számára.

Az AGRO.bio demo farm projektjében vizsgáltuk, hogy a BactoFil Cell tarlóbontó készítmény alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok hatása a növényi zöldtömeg növekedésében a kezeletlen kontrollhoz (100%) képest. A 2017-es szezonban mért eredményeket mutatja be a következő grafikon:

Az AGRO.bio kardoskúti demo farmján, napraforgó szármaradványainak kezelése után az utóvetemény őszi búzában végzett értékelés 2018-ban szintén pozitív eredményt mutatott a kezeletlen kontroll területhez (100%) képest:

Felhasználási javaslat: A BactoFil Cell tarlóbontó oltóanyagot (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra. Ha kijuttató szerkezettel (BactoFil T-Jet) végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

További információ:
www.agrobio.hu

Holopovics Zoltán (Agrova Kft.)

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése - a teljes növényi biomassza - kevesebb, mint 50%; a fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el e talajba került szerves anyagokat. Mivel e növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó. A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között 2-3 év alatt, a repce és a kalászosok szára - melyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves anyagból – néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban.

A növények cellulóz-bontását a talaj kémhatása is befolyásolja: savanyúbb talajokon főleg gombák (pl. Aspergillus), semlegesebb pH-n a baktériumok vesznek részt nagyobb arányban a bontási folyamatokban. A lignin lassú lebontásában ugyanakkor a bazidiumos gombák szerepe a jelentősebb.

Ahhoz, hogy a tarlón maradt szármaradványok megfelelő mértékben lebontásra kerüljenek és a bennük található tápanyagokat - mikro-, mezo-, és makrotápelemeket - a következő növénykultúra hasznosíthassa, célszerű és javasolt valamilyen tarlóbontó készítmény használata. E termékek széles palettáját kínálják a cégek. A folyékony - cellulózbontásra szelektált -, élő baktériumtörzseket tartalmazó készítmények mellett, szilárd, por alakú, - inaktív állapotban (pl. spóra alakban) lévő - baktériumokat, illetve speciális gombatörzseket tartalmazó termékek közül is választhatunk.

E készítményekben található legismertebb baktériumtörzsek a Cellvibrio, Bacillus, Pseudomonas, Cellulomonas, Lactobacillus nemzetségek fajai közül kerülnek ki.

Általánosan elfogadott, hogy hatékonyabbak azok a készítmények, melyek a cellulózbontó baktériumok mellett, nitrogén-kötő képességgel rendelkező törzseket is tartalmaznak (pl. Azotobacter chroococcum, Azotobacter vinelandii). E baktériumok segítségével ugyanis csökkenthető a növényi maradványok magas C:N arányából adódó nitrogén hiány, ugyanis a nitrogén csakhamar limitáló tényezőjévé válik a bőséges szénforrásokon tenyésző baktériumok további tevékenységének.

A növények szármaradványainak bontására képes készítmények segítségével a forgatásos, és a forgatás nélküli talajművelés során is biztosítani lehet az amúgy jelentős tápelem-tartalommal rendelkező szár -és gyökérmaradványok megfelelő mértékű lebontását, kihasználva ezzel - a talajszerkezet javulásával, illetve a szármaradványokban rejlő tápanyagforrások felhasználásával - a patogén mikroorganizmusok visszaszorulásával járó előnyöket is.

A Phylazonit technológia első lépése a tarlóbontás, amellyel a talaj, mint termesztő közeg állapotát javítjuk, ezáltal

• könnyebb művelhetőséget,
• jobb vízgazdálkodást,
• aktívabb talajéletet,
• magasabb mobilizált tápanyag szintet érünk el,

valamint általánosan tudjuk csökkenteni a gombák fertőzését, így ez az első lépés az egészséges élelmiszer alapanyagok előállításához.

További információ:
www.phylazonit.hu

Justus Lilla (Bio-Nat Kft.)

A téma felvetődésének aktualitása a talajaink jelenlegi kultúrállapota, valamint a mikrobiológiai kutatások és termékek előrehaladása mind a hazai, mind az európai piacokon.

Napjainkban már a fenntarthatóság megvalósításához a mezőgazdaságban, valamint a talajok kellően jó állapotának kialakításához igen széles körben állnak rendelkezésre különféle lehetőségek. Részben megfelelő talajművelő eszközök, technológiák, részben olyan készítmények, melyek elősegítik magas színvonalú növénytermesztést és egyben a környezetre sem gyakorolnak káros hatást. Ezek mellett elősegítik a talaj regenerálódását, növelik termékenységét, közben táplálják a növényeket. Ide tartoznak a baktériumtrágyák, melyek közül cégünk a Mikro-Vital termékcsaládot gyártja és forgalmazza.

Ősszel kiemelten fontosnak tartjuk a hatékony szárbontást, mely során – lehetőleg oxidatív körülmények között – cellulózbontó mikroorganizmusok hozzáadásával segítjük elő a folyamatot. Ennek során a talajban lévő nagymennyiségű szármaradvány lebomlik, így az nem tud táptalajt szolgáltatni a patogén gombáknak és különböző kártevőknek az átteleléshez. Tekintve, hogy a kultúrnövények 40%-a főtermék és 60%-a melléktermék (gyökér, szár, stb.) valamint a melléktermék nagyjából 60%-a visszakerül a talajba, így nem elhanyagolható kérdés, hogy az hogyan bomlik le, milyen hatást gyakorolnak a maradványok a talaj művelhetőségére és hogyan hasznosulnak a benne lévő tápanyagok a következő kultúra számára. A növények vázának nagy része cellulóz, de ezen kívül pektin, hemicellulóz, lignin, szuberin, és fehérjék is alkotják.

A cellulóz annyira ellenálló, hogy csak néhány gomba, vagy baktérium képes enzimek segítségével lebontani, vagy kémiai úton erős savakkal vagy ammóniás réz-oxid oldattal lehetséges a bontása. Az új Mikro-Vital C+ termékünk két olyan új baktériumot is tartalmaz, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a szármaradványok lebontásához az általuk termelt enzimek segítségével. A bevitt szervesanyag a megfelelő bomlás után javítja a talajok tápanyagszolgáltató képességét, szerkezetét, valamint hő- és vízháztartását. A nagy mennyiségű szármaradványnak magas a széntartalma és alacsony a nitrogéntartalma. Ezért figyelni kell minden esetben arra is, hogy nehogy káros pentozán hatás lépjen fel. Így a Mikro-Vital C+ baktériumtrágya további előnye a hatékony cellulózbontó képességén kívül, hogy benne lévő baktériumtörzsek jelentős mértékben képesek a levegő nitrogénjét is megkötni, illetve a foszfátokat oldhatóvá, azaz a növény számára felvehetővé teszik, Ezek a baktériumok széles hőmérsékleti skálán életképesek, így még hatékonyabbá teszik a növényi szármaradványok lebontását. A termék helyes alkalmazása és a megfelelő szárlebontás biztosan megteremti a termelő számára a várt eredményt.

További információ:
www.mikro-vital.hu

Imreh Gergő (Natur Agro Hungária Kft.)

Tapasztalataink szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a hazai gazda társadalom megítélése a szármaradványok hasznosságát illetően.

Amit káros égetni való szemétnek tartottak régebben, ma már hasznos tápanyagként tartanak nyilván. Az évről évre hektáronként lekerülő több tonna szerves anyagot akkor, mint a fertőzések és különböző áttelelő rovarkártevők melegágyaként tartottak nyilván. Nem is beszélve a rothadási folyamat nitrogén elvonó hatásáról, ami felborítja a talaj szén:nitrogén kedvező arányát, így negatív hatással van a felvehető nitrogén mennyiségére is. Ezen kedvezőtlen környezeti hatásoknak ma már elejét tudjuk venni, amennyiben biológiai megoldásokat választunk.

Általánosan elfogadott tény, hogy valamit kezdeni kell az évről évre megújuló szármaradvánnyokkal és a benne rejlő lehetőségekkel. Amennyiben a műtrágyás kezelések mellett döntünk, és így kívánjuk elejét venni a pentozán hatásnak, vagyis plusz 30-40 kg/ha nitrogén műtrágyát juttatunk ki, akkor sem teszünk mást mint plusz energiát, jobb táptalajt adunk a jelen lévő mikroorganizmusoknak. Egyfajta katalizátor segítségével igyekszünk ebben az esetben beavatkozni a természetes folyamatokba, nem is feltétlenül sikertelenül, de mindenképpen egyéb negatív hatásokkal számolva.

A feladatot így is úgyis azok a hasznos kis mikro élőlények végzik el, akik a talajban élve fejtik ki jótékony hatásukat.

Amennyiben a kémiai, vagyis a műtrágyák kijuttatása mellett döntünk, úgy a következő járulékos következményekkel kell számolnunk: 

• a környezeti terhelésünket növeljük,
• romboljuk ezzel talajaink, felszín alatti vizeink minőségét,
• továbbra is veszélyeztetjük kár és kórokozó betegségek elterjedését,
• az éves nitrogén keret terhére tesszük mindezt.

Amennyiben a biológiai megoldások közül választunk:

• Élettel telítjük a talajainkat
• Hosszú távú használatával talajaink  minőségi javulását érhetjük el
• Biokontroll hatást kifejtve egyes káros folyamatok ellen is sikerrel vehetjük fel a harcot
• Légköri nitrogént megkötő törzsek segítségével az aktív tápanyagkörforgásban is komoly szerepet biztosítunk.

Összességében elmondható, hogy azonos árszinten a biológiai megoldások sokkal inkább célravezetőbbek. Ma már ezek a folyékony készítmények a Natur Agro Hungária Kft. által a felhasználó részére egyedi kivitelezésű, kijutató eszközökkel együtt is beszerezhetőek. Igy nem csak talajainknak kedvezünk, de a kijuttatási nehézségeknek is elejét tudjuk venni.

A Natur Micro egy természetes talajoltó készítmény, amely nem csak baktériumokat, hanem különböző cellulóz és lignin bontó gombatörzseket is tartalmaz a hatékonyabb szárbontás és a biokontroll hatás érdekében.

További információ:
www.naturah.hu