Mintegy ötszázmillió forintnyi agrártámogatástól estek el az elmúlt három évben a gazdálkodók az elhanyagolt földterületek miatt.

Az ellenőrzéseken 2015 és 2017 között 2909 táblán találtak a megengedettnél több gazt vagy a parlagfűhöz hasonló veszélyes gyomnövényt az Agrárminisztérium adatai szerint - írta a Magyar Idők. A minisztérium adatai szerint tavaly összesen 586 gazdálkodó 843 parcellája vált jogosulatlanná hanyagság miatt, az érintett terület nagysága meghaladja az 1688 hektárt. Az előző évekhez képest ugyanakkor érzékelhető némi javulás.

2016-ban ugyanis a gyomosodás miatt kizárt földterületek nagysága még 2652 hektár volt, 2015-ben pedig 2709 hektárt érintett a szankció.

Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, az érvényben lévő támogatási szabályok szerint egy mezőgazdasági terület – legyen szó szántóról, gyepről vagy állandó kultúráról – csak akkor támogatható, ha megfelel az előírásoknak.

Ezek egyike alapján a gazdáknak azokat a területeket is folyamatosan rendben kell tartaniuk, ahová az adott évben nem vetettek semmit. Ha ugyanis az ellenőrzés során nagymértékű gyomosodást tapasztalnak a hatóság emberei, akkor abban az évben biztosan lecsúszik az agrártámogatásokról az érintett gazdálkodó.

Súlyosnak akkor nevezhető a helyzet, ha a gyom átterjedt a szomszédos területre, illetve ha a parcella legalább felét elfoglalja. A veszélyes gyomnövényekre ennél is szigorúbb szabályozás vonatkozik. Parlagfűből például elég néhány darab az adott földterületen ahhoz, hogy a parcellát támogathatatlannak minősítse az ellenőr.

A tárcavezető hangsúlyozta: azt, hogy a jogosulatlan területekhez kapcsolódóan ki nem fizetett támogatási összeg mekkora, csak becsülni lehet. Ennek oka, hogy egy adott területhez nem csak az alap- és a zöldítési támogatás tartozhat, hanem a terület után a gazdálkodó igényelhetett termeléshez kötött hozzájárulást, vagy részt vehet más, európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból finanszírozott területalapú pályázatokban is – ilyen például az agrár-környezetgazdálkodási program –, amelyek után további összegekre lehet jogosult.

Emellett, ha a terület elbukik az ellenőrzésen, akkor a rendszer túligénylést észlel, ami további szankciókat von maga után.

Nagy István jelezte: ha a kizárt területek után bizonyosan igényelt alap- és zöldítési támogatás mintegy 70 ezer forintos hektáronkénti összegét vesszük figyelembe, és az egyéb szankciókat, kizárásokat nem, akkor 2015 és 2017 között mintegy ötszázmillió forint támogatástól estek el az érintett gazdálkodók.