Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban - írta a Népszava. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök. Az alma- és körtetermesztők sem örültek a kéretlen csapadéknak. Vas és Zala megyében okozta a legtöbb gondot a rövid idő alatt, néhol felhőszakadás formájában lezúdult 30-40 milliméter csapadék, de az ország többi megyéjében is ez időtájt szokatlan mennyiségű eső áztatta a szántóföldeket és az ültetvényeket. A körte és az alma már az érés utolsó fázisában kapott csapadék utánpótlást, holott most a száraz, napos idő lenne az ideális.
Szakemberek megállapítása szerint az elmúlt napok csapadékhulláma inkább rontja a minőséget, ugyanis az eső miatt túlságosan lédússá váló gyümölcs nehezebben tárolható, a felázott talaj pedig az ütemezett betakarítást hátráltatja – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A sok csapadék miatt a szőlőültetvényeken a fürtökön a szemek kihasadnak, s ilyenkor könnyebben támadják meg a gyümölcsöket a különböző gombás betegségek. Ráadásul idén darázsinvázió van, a szőlészetek szerint jelentős károkat okoznak az apró, de nagy tömegben támadó rovarok. A terméktanács elnöke megjegyezte, most még fel sem lehet mérni, mekkora károkat okozott az ősz eleji csapadék. Az árak alakulása szintén kérdés, ugyanis nem minden ültetvényt sújtott azonos mértékben a nagy mennyiségű csapadék.
A gyümölcsökkel ellentétben a szántóföldi növények különböző kultúráira az elmúlt hetek „monszun esőzése” eltérően hatott. A kukorica esetében nem befolyásolta a jelentős csapadékmennyiség a termés minőségét, mennyiségét. A korai fajtákban, illetve a homokos talajú területeken már megkezdődött a betakarítás.
A majd' egy millió hektáros vetésterületről az előzetes becslések szerint mintegy 8 millió tonna kukorica takarítható be – nyilatkozta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. A kukoricát a tavalyinál 10 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 45,5 ezer forintért kínálják. A jó termés ellenére azért emelkedett a kukorica ára, mert a hazai állattenyésztés mellett egyre jelentősebb a feldolgozóipar igénye. Csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tiszapüspöki izocukor gyár évi 500 ezer tonnás kapacitással rendelkezik.
A nagyjából 600 ezer hektáron termesztett napraforgó betakarítást viszont megakasztotta a szeptemberi csapadékos időjárás, hiszen nedves növényt nem lehet learatni. Az újra beköszöntött száraz, meleg napok azonban kiszárították a termést. A nagyjából 700 ezer hektáron 1,8-2 millió tonnás terméssel számolnak a gazdák. Magyarország Európa vezető napraforgó hatalma, de végleges adatokat majd a betakarítás befejeződése után lehet mondani. A termelők öröme mégsem felhőtlen, mert az árak meglehetősen alacsonyak. Míg 2017-ben a napraforgó tonnájáért 98-110 ezer forintot adtak, jelenleg már csak 88-91 ezer forintért keresik az olajos magot.
A GOSZ elnöke megjegyezte, egyre inkább terjed a precíziós művelési technológia, technika, amely energia- és víztakarékos művelést tesz lehetővé. A gazdák azonban nagyon várják már a 20 évre szóló öntözésfejlesztő program megvalósulását, hiszen jelenleg mindössze 80 ezer hektárt öntöznek, s a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmánya szerint 500 ezer-1 millió hektárt lehetne öntözni.
A szabadföldi zöldség termőterület háromnegyedét öntözéssel művelik, míg a gyümölcsösök esetében ez alig 20-25 százalék és a szántóföldi növényeknél is óriási tartalékok vannak még. Márpedig az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyok mellett az öntözéses gazdálkodás nyújthat biztonságot a termelőknek és adhat kiegyensúlyozottabb termésátlagokat.
