A jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak pénzügyminisztériumi berkekben – értesült a Népszava. Kiszivárgott információk szerint ugyanis Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék.
Márpedig a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva csak egyszámjegyű béremelést tart reálisnak, a szakszervezetek viszont továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést tűznek ki célul, mivel a Visegrádi országok 22 százalékkal magasabb béreit szeretnék utolérni. Ezek persze csak előzetes nyilatkozatok: a háromoldalú bértárgyalások még nem kezdődtek el. Az viszont már ennek alapján is látszik, hogy a várhatóan november kezdődő tárgyalásokon komoly csatározásokra kell majd számítani. Ráadásul a cafeteria ügye is érzékeny terület. Ennek kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.
További bizonytalansági tényezőt jelent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is. A kormány mindössze annyit ígér: a szocho csökkenni fog jövőre, pontos dátumot azonban nem tett hozzá sem a költségvetési, sem az adócsomagban. Pedig az időpontnak a munkaadók szempontjából kiemelt jelentősége van: az így visszamaradó pénzekből fedeznék a béremeléseket. A korábban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében azonban a szocho-csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve teljesüljön a 6 százalékos reálbérnövekedés. Ennek kiszámolásához viszont szükség van az éves inflációs adatokra is, amelyek csak a jövő év első hónapjaiban lesznek meg. A szocho így várhatóan csak az év második felétől csökken majd 17,5 százalékra.
Hogy ennek ellenére nagyobb léptékű béremelés valószínűleg jövőre is lesz, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László a Magyar Időknek azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken. Szerinte ennek az az oka, hogy a cégeknek a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni.
Éppen a kamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréséből látszik ugyanakkor, hogy a kisebb cégek már az idei béremeléssel is csak nehezen tudtak lépést tartani: jelentős részük csak úgy tudott emelni, hogy cserébe elvette dolgozóitól az egyéb juttatásokat, vagy csökkentette a munkaidőt.
Parragh szerint a bértárgyalások szerepe azért is csökken, mert a mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. Csakhogy a hazai cégek igen jelentős hányadát teszik ki a kis- és mikrovállalkozások. Szakszervezeti becslések szerint pedig a munkavállalók csaknem fele, mintegy kétmillió dolgozó keres csupán a legkisebb béreknek megfelelő, vagy akörüli összegeket, többek között a 800 ezer közalkalmazott kétharmada.
A nagyléptékű emelések következtében kialakult bértorlódások miatt ráadásul egyre kevésbé van különbség a képzett és a képzetlen munkavállalók fizetése között. A közalkalmazotti bértábla fokozatainak 71 százalékát például már most is lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Mindez jövőre tovább fokozódhat, ha nem emelik legkisebb bérek fölött keresők fizetését is a munkaadók. A GVI felméréséből az idei év kapcsán az látszik, hogy a kötelező legkisebb béreken felül keresők fizetését mindössze a cégek harmada, azon belül is a nagyobb létszámú vállalkozások tudták csak emelni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a cafeteria béresítésével lehetne megoldani a bértorlódás problémáját jövőre. Kordás László elnök egyébként a 200 ezer forint feletti garantált bérminimumot jó tárgyalási alapnak tartja, a 150 ezer forintos minimálbért azonban kevesli. A növekedés utóbbi esetén nem lenne kétszámjegyű, így még jobban lemaradnánk a Visegrádi országokhoz képest – mondta. Megjegyezte: hivatalos irányszámokat még nem kaptak a kormánytól, pedig célszerű volna minél előbb elkezdeni a bértárgyalásokat, hogy a munkaadóknak ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodniuk a béremelések fedezetének kigazdálkodása miatt.
A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről.
