Fotó: Hegedűs Márta
Bár a szervezet a kiskereskedelmi láncokat is tagjai között tudhatja, mégis egy, a sajtónak megküldött, a Nemzeti Agrárkamarával közösen jegyzett közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy a tejágazat stabilitása, a nyerstej felvásárlási árak rendezhetősége érdekében méginkább szükség lenne arra, hogy a kiskereskedelemben nagyobb arányban jelenjenek meg a hazai előállítású nyerstejből feldolgozott tej, és tejtermékek. A terméktanács szerint csak egy efféle együttműködés megvalósulása - és a hazai gyártású feldolgozott tejtermékek bolti részesedésének növekedése - mellett képzelhető el további tejtermékek áfacsökkentése is.
A gondokat alapvetően az okozza, hogy a hazai feldolgozóipar jövedelmezőségi okokból - részben az üzemanyag-, csomagolóanyag- és energiaárak, részben a munkaerő költség növekedése, továbbá az importáruk nyomása miatt stagnáló késztermék átadási árak mellett - nem tud lépést tartani a nyugat-európai szárazság hatására fellépő nyerstej áremelkedéssel. A kontinens nyugati felét sújtó aszály hatására fellépő takarmánykrízis miatt sok helyütt csökkenő állomány, másrészt a hőstressz miatt kieső tejmennyiség máris felfelé hajtja az uniós nyerstej árakat.
Lényegében már most is minden környező országban drágábban veszik azt a termelőktől, mint Magyarországon - noha egy hónap alatt itt is 115-120 forintra drágult az exportár kilogrammonként -, a tejzsír ára pedig már második éve abnormálisan magas a változó fogyasztói szokások, és deklaráltan a vajkereslet emelkedése miatt. A tejhiány miatt az Európai Bizottság épp a napokban engedélyezte a 2016-os intervenciós tejporkészletek idő előtti kitárazását.
A problémához persze az is hozzátartozik, hogy hazánkban a jelenlegi áfakulcs mellett - egyes tejtermékeké 18, a friss tejé 5 százalék - például a tartós tejeknél éles versenyt generálnak a gyanúsan olcsó importáruk is, amelyeknél gyanítható, hogy az áfát egy céghálózaton keresztül elcsalták, vagy a minősége hagy kívánnivalót maga után, például sovány tejpor felhígításával készültek. A probléma elsősorban a szlovák és cseh importot érinti. Az ilyen módon „olcsóvá vált” tej pedig nemcsak a vásárlókra és a költségvetésre jelent „veszélyt”, hanem ellehetetleníti, hogy a termelők magasabb felvásárlási árat tudjanak maguknak kiharcolni.
Az alacsony felvásárlási ár pedig rossz jövedelmezőséget és a beruházások elmaradását jelenti. Ilyen beruházás többek között a takarmányozás fejlesztése, amely a tej beltartalmi értékét javítaná. Így tehát a termelők könnyen kerülhetnek a 22-es csapdájába. A termelői árak emelkedése már a gyenge forint miatt is egyre sürgetőbb, az olaj drágulásának számláját pedig a feldolgozóipar is be fogja nyújtani - olvasható az OTP Agrár elemzésében.
Ha hinni lehet a szakmai előrejelzéseknek, a jövő évi áfacsökkentést követően az import tejek aránya csökkenhet a piacon, főként azoké, amelyek különböző „praktikákkal” megfojtják a magyar beszállítókat.
– A nyers tej felvásárlási árát természetesen, más termékekhez hasonlóan, messze nem csak a közterhek nagysága befolyásolja, hanem a globális folyamatok, amely komoly bizonytalansági tényezőt jelenthetnek a termelőknek. Ma Magyarországon a jelenlegi támogatási szint mellett mintegy 110 forintos felvásárlási árral lehetne fenntarthatóan gazdálkodni, ami a beltartalom javítását is eredményezné – mondta Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatóhelyettese.
A várható itthoni takarmánydrágulás okán érthető, ha a tejtermelők is inkább az exportra felvásárlók magasabb árait választják, ez viszont a hazai feldolgozókat hozza nehéz helyzetbe, akik nemhogy a magasabb hozzáadott értéket, és így többletbevételt jelentő termékek előállításához szükséges, tejzsírban gazdagabb termékért nem tudnak többet fizetni, de lassan a nyerstej exportárával sem tudnak versenyezni.
Az áfacsökkentésig persze túl kellene élni valahogy. A Tej Terméktanács javaslata szerint erősíteni kell a beszállítói pozíciókat. A hazai nyerstej árualap megvédése elképzelhetetlen a termékpálya mindannyi szereplőjének összefogása nélkül. A tejtermelőknek, a feldolgozóknak, a kis- és nagykereskedőknek, illetve a fogyasztóknak egyformán érdeke, hogy a hazai tejágazat stabil maradjon - fogalmaz a terméktanács.
