Az uniós és a hazai társfinanszírozás arányától függetlenül 2 ezer milliárd forintos keretű Vidékfejlesztési Program kellene a következő uniós költségvetési ciklusban ahhoz, kevesebb támogatás mellett, versenyképesebben gazdálkodhassanak a magyar gazdák - mondta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános gazdasági ügyekért felelős országos alelnöke (és az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára) Prágában, a V4 országok agrárkamaráinak 69. tanácskozásán. Az eseményen egyébként a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Szövetsége, a Bulgária Nemzeti Gabonatermelőinek Szövetsége, a Horvát Agrárkamara és a Litván Agrárkamara is képviseltette magát.  

A KAP-reform kapcsán Kis Miklós Zsolt hozzászólásában hangsúlyozta: el kell érni, hogy legalább a költségvetési keret ne csökkenjen, és mivel a végső szót nem az agrárminiszterek mondják ki, így a költségvetéssel foglalkozó miniszterekkel, illetve a miniszterelnökkel is szükséges egyeztetniük az egyes országok kamaráinak. „Az nem elfogadható, hogy a következő 7 éves ciklusban kevesebb pénzért még több szabályozót kell teljesíteniük a gazdálkodóknak, éppen ezért szükséges, hogy reál értékben megmaradjon a forrás. Ezért egy rossz költségvetés mihamarabbi elfogadása nem lehet érdekünk, inkább legyen jó költségvetés hosszabb idő alatt - hangsúlyozta.

Az ülésen egyébként szó esett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacainak jelenlegi helyzetéről is. Az idei aszálykárok kapcsán a résztvevők üdvözlik a szélsőséges időjárási körülmények által okozott károk bármilyen pénzügyi kompenzációját. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a KAP gyakran túlságosan korlátozó szabályaira, amelyek ilyen helyzetekben nem teszik lehetővé az egyes tagállamok kormányai számára, hogy elég gyorsan és hatékonyan cselekedjenek a gazdálkodók segítése érdekében.  

A sertéshús alacsony árai különösen veszélyeztették a sertéshús-termelők megélhetését, akiknek most a gabonahiány miatt az összetett takarmányok emelkedő áraival is foglalkozniuk kell. Tekintettel az afrikai sertéspestis járvány további terjedésére és a harmadik országok piacainak az európai termelés előtt való fokozatos bezárására, a V4 + 4 országok agrárkamaráinak képviselői szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a helyzettel, és minél előbb javasoljon megoldást a sertéstenyésztők megsegítésére, pénzügyi és egyéb eszközök formájában.

Részt vett az ülésen a Baromfi Termék Tanács képviseletében Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke és Molnár Györgyi mezőgazdasági titkár, akik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán tartottak ismertetőt. Ebben felhívták a figyelmet egyes kiskereskedők azon kezdeményezésére, hogy megszüntetnék az ún. feljavított ketrecekben előállított tojások forgalmazását. Az ülésen részt vevő mezőgazdasági szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy nincs oka az ilyen ketrecrendszerekből származó tojástermelés megszüntetésének, hanem éppen ellenkezőleg, ennek a termelési formának számos előnye van nemcsak az állatok jóléte és egészsége, hanem a fogyasztó szempontjából is.

A V4 országok agrárkamarainak célja a munkahelyek megőrzése és a fogyasztók folyamatos, biztonságos ellátása, úgy, hogy ez a teljes értékű fehérjeforrás elérhető áron biztosítható legyen számukra. Véleményük szerint a vásárlóknak lehetőséget kell teremteni arra, hogy a számukra fontos paraméterek alapján – beleértve a higiéniát és az árat – válasszanak termékeket. A V4 országok agrárkamarái így elutasítják a szupermarket-láncok sok termelőt ellehetetlenítő, egyoldalú és kizáró kezdeményezéseit.