A KSH adatai szerint a hazai fejes káposzta megtermett mennyisége ebben az évtizedben 2017-ben volt a legkisebb. A döntően szabad földön termesztett káposztafélék fogyasztása évről évre csökken, ennek oka, hogy veszítettek a hagyományos téli vitaminforrás-szerepükből – idézi az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci jelentését a Világgazdaság.

A fogyasztás csökkenése együtt jár a kereslet lanyhulásával, ami a termelés mérséklődését okozza. Ezért fontos a fogyasztás ösztönzése, hogy a káposzta a tudatos, a hazai terméket kereső fogyasztók látókörébe kerüljön, hiszen a káposztafélék egészségesek, élettani szempontból fontos tápanyagokat tartalmaznak.

A fejes és a vörös káposzta magyarországi külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2017-ben:  az import 3,5 ezer tonnát ért el,  míg a külpiacokra 2,5 ezer tonna került. Az idei év első fél évében a behozatal 15 százalékkal, 1,91 ezer tonnára csökkent.

A káposzta termesztésében lényegesen elkülönül a korai vagy primőr, illetve a szabadföldi termesztési mód, ennek megfelelően számottevő eltérés mutatkozik a termelői árban is.

Az idei évben a Budapesti Nagybani Piacon a 16. héten jelent meg a primőr fehér fejes káposzta, a tavalyinál 38 százalékkal magasabb áron. Ez a kilónkénti 450 forintos kezdőár az akkor még kapható 2017-es betakarítású 77 forintos árnál lényegesen magasabb volt.

Néhány héttel később, a 22. héten jelent meg a kínálatban a primőr vörös káposzta, amelynek piacra lépési ára 280 forint volt, ez 8 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a párhuzamosan értékesített 2017-es terméknél pedig 33 százalékkal volt drágább.

A primőr fehér fejes káposzta ára az előző évihez képest 26 százalékkal, kilónként 260 forintra emelkedett. A primőr termék kifutása után a szabadföldi fehér fejes káposzta ára 77 százalékkal, 173 forintra nőtt.