Drasztikusan esett a hazai szelídgesztenye-termesztés

Agro Napló
A világtrenddel ellentétben Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a szelídgesztenye termesztése, holott a piacának ismerői a növényt perspektivikus terméknek tartják – írta a Világgazdaság kedden. Az import kiváltásához jelentős telepítésekre lenne szükség, de a termőterület növelésére csupán néhányan vállalkoznak.

Fotó: DN/Laufer László

Annak ellenére, hogy a világ gesztenyetermelése az elmúlt harminc évben megnégyszereződött, a friss gesztenye kiskereskedelmi ára a duplájára – 3,5 euróról 7 euróra – emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Láng Attila, az egyetlen magyarországi szelídgesztenye-faiskola tulajdonosa. Ez egyértelműen a fogyasztói igények növekedése miatt következett be, a gesztenye beltartalma ugyanis nagyon értékes.

Amíg azonban a világon növekedett a termelés, Magyarországon háromezer tonnáról körülbelül a tizedére esett. A világtermelés is átalakult, harminc éve Európa és Ázsia körülbelül fele-fele arányban adta a gesztenyetermést, mára viszont Európa csak a tizedét termeli.

A növekvő kereslet és a magyarországi adottságok miatt is elmondható, hogy a szelídgesztenye perspektivikus termék lehetne. Egy intenzív ültetvény telepítési költsége 1,5-1,8 millió forint hektáronként, miközben az intenzív almásoké ennek a tízszerese is lehet – mondta Láng Attila. Tapasztalatai szerint egy tízéves ültetvény megfelelő tápanyag-utánpótlással és öntözéssel hektáronként 4 tonnát is teremhet, egy 16-18 éves ültetvény pedig akár 6-8 tonnát is.

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, az ültetvények területe mindössze 215,5 hektár, ezek elsősorban a nyugat-dunántúli megyékben vannak – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület szakértői szerint növeli a gesztenyetermesztés kockázatát az utóbbi másfél évtizedben terjedő, kéregelhalás nevű gombás betegség és a szelídgesztenye-gubacsdarázs.

Láng Attila szerint nehezíti a védekezést, hogy az 1950-es és 1960-as években telepített, azóta részben elpusztult, elhagyott ültetvények fertőző gócot jelentenek.

A hibrideket ugyanakkor nem veszélyezteti a kéregelhalás, míg a gubacsdarázs ellen természetes ellensége, egy fürkészdarázsfaj betelepítésével lehetne védekezni. A NAK adatai szerint az éves országos termésmennyiség 200–500 tonna között alakul.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Őszibarack fajtabemutató lesz Tordason

Őszibarack fajtabemutató lesz Tordason

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárminisztérium (AM), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforr...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?