A dél-szudáni pásztor hamuval takarja be állatait hogy megvédje őket a legyektől. Milliók számára szerte a világon az állattartás alapvető élelemet  és jövedelemforrást jelent. Fotó: ©FAO/Stefanie Glinski

A FAO globális állattenyésztést vizsgáló jelentése szerint a szektor körül folyó viták eddig túlnyomóan a keresletvezérelt termelésnövekedésre és a negatív környezeti hatások minimalizására koncentráltak.

Elismerve ezek fontosságát, a FAO egy tágabb és ambíciózusabb megközelítést szorgalmaz.  

Számos előnnyel járna, ha a szektort összekapcsolnánk az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival: ide tartozik az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javulása, az energiához való hozzáférés, a nemek közti egyenlőség, a jobb környezetgazdálkodás és a béke és stabilitás.

A szektor „tartós jelentőségét” bizonyítja, hogy „még a legmodernebb poszt-indusztriális társadalmak táplálkozása is az állati eredetű élelmiszerekre épül,” – mondta a FAO főigazgatója Jose Graziano da Silva. Emellett „kulcsszerepet játszhat milliók életének javításában,” azáltal, hogy táplálékot, megélhetést, jövedelmet és ellenállóképességet ad.

„Mielőtt mindez megtörténne, foglalkozni kell számos komplex összefüggéssel” köztük, „a földterület takarmánytermelésre való használatával, ami korlátozza az élelmiszerek előállításához szükséges erőforrásokat”, valamint – jegyezte meg –, „az ágazaton belüli verseny támogatása a piaci koncentráció erősítésével akadályozhatja a kistermelők piachoz jutását.”

„Sürgősen le kell állni az antimikrobiális anyagok nem megfelelő használatával az állattenyésztésben” – tette hozzá Graziano, utalva az ennek következményeként kialakuló rezisztencia veszélyeire.

Ezen kihívásokkal való megküzdéshez az országoknak meg kell vizsgálniuk állattenyésztési ágazatukat, és a helyi körülményekhez igazodó stratégiát kidolgozni, melyek elősegítik a méltányos növekedést.

A fejlődő országokban nagy kihvást jelent az ágazat erős töredezettsége, a munkaerő termelékenységének különbözősége a termelésben és a feldolgozásban, valamint a termelésen belül a nagyüzemi és kisgazdálkodók között.

Olyan szabályozásokat és gyakorlatokat kellene szorgalmazni, amelyek növelik az állattenyésztési ágazat hatékonyságát, alacsonyabb környezetterhelés mellett. Például, a FAO becslése szerint a takarmányozási, állategészségügyi, állattenyésztési valamint a trágyázási jógyakorlatok és modern technológiák – beleértve a jelenleg kevésbé elterjedt technológiákat, mint a biogáz-generátorok – szélesebb körű alkalmazása révén akár 30%-kal is csökkenhet globálisan az állattenyésztésből származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Tények, számok, adatok:

• Jelenleg az állattenyésztés világszerte legalább 1,3 milliárd embernek ad munkát.
• 600 millió háztartásnak jelentenek a haszonállatok alapvető jövedelemforrást.
• 2000 és 2014 között a globális hústermelés 39%-kal, a tejtermelés 38%-kal bővült.
• A hústermelés 2030-ra várhatóan további 19%-kal, a tejtermelés pedig 33%-kal fog nőni.
• Az állattenyésztés a mezőgazdasági kibocsátás 40%-ért felel a fejlett országokban, 20%-ért a fejlődő országokban.
• Az állatok megmaradtak fontos energiaforrásnak is. Indiában például az ország mezőgazdasági művelésben lévő területeinek kétharmadát állatokkal szántják, az áruszállítás 15%-át 14 millió, állatok által húzott kocsi teszi lehetővé.
• A fejlettebb genetika, takarmányozási rendszerek, állategészségügyi ellenőrzések és más technológiák bevezetése az elmúlt negyven évben lehetővé tették, hogy az iparosodott országok 20%-kal csökkentsék az állattartás földigényét és megduplázzák hústermelésüket.
• A takarmányozás, állategészség és -tenyésztés, valamint a trágya kezelésében már létező jógyakorlatok és technológiák szélesebb körű használatával akár 30%-kal is csökkenthető lenne az állattenyésztés káros üvegházhatású gázkibocsátása.