A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a Vas Megyei Agrárkamara által rendezett IV. Vas megyei búzatermelési verseny ünnepélyes eredményhirdetésén, és gazdafórumán Vasszécsenyben.

Az NAK Vas megyei Szervezete idén negyedik alkalommal hirdetett termelési versenyt a megyei búzatermesztő gazdálkodóknak. Étkezési búza kategóriában Kenyeres István salköveskúti gazdálkodó érte el a legnagyobb hozamot, hektáronként 9,85 tonna termést takarított be. Takarmánybúza kategóriában Lőrincz Lajos döbörhegyi gazda nyerte a termésversenyt, 9,02 tonna/hektáros termésátlaggal.

Nagy István szavai szerint „adósai vagyunk a termőföldnek”, ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma, a szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen – mondta.

Úgy fogalmazott: nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

„Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig” – jelentette ki.

Hozzátette: külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Szavai szerint miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.

Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni – közölte.

Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya” használatáról. Szavai szerint ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.

Öntözésfejlesztéssel a termésbiztonságért

A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell szavai szerint Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít.

Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával - a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg. Ehhez annyit fűzött hozzá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, hogy hosszabb távon, 20 év alatt legalább egymillió hektárra kell emelni.

Ez azonban csak fenntartható módon, lehetőség szerint a felszíni vizek használatával történhet meg, a természet megóvása a gazdáknak is érdekük. Ott, ahol felszíni víz nem áll rendelkezésre, felszín alatti vízzel kell megoldani az öntözést” – mondta Győrffy Balázs. Ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy kamarai kezdeményezésre megszületett az a jogszabály-módosító javaslat, amely két évvel, 2020 végéig meghosszabbítaná az illegális kutak bejelentésére vonatkozó moratóriumot. Emellett a NAK azon is dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen.

Javítani kell a hazai búzatermesztés versenyképességét  

 „Idén 950 ezer hektárról 4,8 millió tonna búzát takarítottunk be Magyarországon, ami hektáronként 5,1 tonnás termésátlagot jelent. Ez mindössze 50 kilogrammal volt több, mint majdnem 3 évtizeddel ezelőtt, 1990-ben. Öt év átlagát vizsgálva sem sokkal kedvezőbb a kép: az elmúlt 5 év (2013-2018) termésátlaga 5,2 tonna/hektár volt, ez alig több mint 15 százalékkal haladta meg az 1990-1995 közötti 4,4 tonna/hektárt.

Mindeközben napjainkban Nyugat-Európában nem ritkák a 8-10 tonna/hektáros búza termésátlagok, Oroszország pedig úgy vált a világ első számú búzaexportőrévé, hogy a termésátlagok nem érik el a 3 tonnát hektáronként. Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt, növelni kell búzatermesztésünk hatékonyságát” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Győrffy  szerint ehhez elsősorban a termésbiztonság javítása, a fajtaválasztás, a modernizáció, illetve az önkéntes gazdálkodói együttműködés terén kell előrelépni. „A májusban üzembe állított, Európában egyedülálló országos jégkármérséklő rendszer nagyban növelte a termésbiztonságot, azonban az öntözésfejlesztés tekintetében még nagy munka vár ránk.

Fajtaajánlatok a kamarától

A NAK a fajtaválasztás terén is igyekszik a gazdálkodók segítségére lenni. A köztestület idén csatlakozott a posztregisztrációs fajtakísérletekhez. Kukorica esetében télen, őszi búzából jövő nyáron készül el az ajánlati fajtalista – mondta Győrffy Balázs. A modernizációt illetően a NAK elnöke hangsúlyozta: „a precíziós gazdálkodás megjelenésével robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi, megélői. A köztestület feladata az, hogy az innovatív technológiákat bemutassa és elérhetővé tegye a gazdálkodóknak. Ehhez viszont az is kell, hogy a gazdák befogadók legyenek a modern kor technológiái iránt”. Győrffy Balázs mindezek mellett az önkéntes gazdálkodói együttműködés szükségességére is felhívta a figyelmet. „Fel kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája, az egyre erősödő versenyben másképp nem lehet helytállni” – hangsúlyozta a NAK elnöke.