Így a NAK a jogszabályi felhatalmazás szerint a vizsgálati eredmények alapján 2020-ra ajánlati fajtalistát kíván összeállítani. Ennek legfőbb célkitűzése, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz.

Az idén első alkalommal hirdeti meg az őszi káposztarepce posztregisztrációs kísérletet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ). A kezdeményezésnek köszönhetően több mint tíz év után az őszi búza és kukorica mellé a második legfontosabb olajnövény is bekerül a programba.

A 2006-ban indult posztregisztrációs kísérletek eredményeit érdeklődve várják a gazdálkodók, mivel a köztermesztésben legelterjedtebb fajták teljesítményét pártatlan és objektív körülmények között hasonítják össze. Az utóbbi években a növénytermesztők a vetésekre készülve rendkívül nagyszámú fajta közül választhattak, ez pedig felerősítette az igényt a hiteles, független fajtavizsgálati eredmények iránt.

A gazdák rendelkezésére álló fajtakínálat bőséges, és sok fajtatulajdonos ajánlja megvásárlásra saját genotípusait. Az őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérlet célja az, hogy a már államilag elismert, garantáltan jó termőképességű, és a minőségi elvárásoknak megfelelő fajták széles palettájáról a lehető legjobbak teljesítményét mérjék össze.

A négyismétléses kisparcellás kísérleteket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a hatósági fajtakísérleti állomásain végzi és értékeli. Az első évben – kísérleti próbaévként – csökkentett fajtaszámmal 9 helyszínen állítják be a fajtákat, két éréscsoportot alakítva ki, ahol a kísérleti jellegre tekintettel minden, a programban induló fajtatulajdonos legfeljebb két fajtát nevezhet.

A második évtől kezdődően azonban majd az őszi búza és kukorica kísérletekhez hasonló fajta-kiválasztási rendszer képzi az alapját a részvételi lehetőségnek. Az őszi káposztarepce esetén négy alapvetően fontos beltartalmi értékmérő tulajdonság van: az erukasav-, a glükozinolát-, a fehérje- és az olajtartalom. Ezek közül az első három értéke már az állami elismerés során vizsgált és deklarált, továbbá stabil fajtatulajdonságként kezelhető.

A termény értékesítésekor a legjelentősebb az olajtartalom, így a parcellák betakarítását követően az értékeléshez a terméseredmények olajtartalom-vizsgálattal egészülnek ki. A szervezők bíznak abban, hogy az őszi káposztarepce fajták vizsgálati eredményei segítenek majd a gazdálkodóknak a fajtaválasztásban, és további értékes információt adnak a sikeres gazdálkodáshoz – tartalmazza a tájékoztatás.