Farkas Sándor a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés ütemét tekintve az Európai Unió vezető gazdasága, a magyar mezőgazdaság növekedése az uniós országok között az első háromban volt 2010 és 2017 között. A világ élelmiszertermelése kapcsán jelentkező kihívásokra válaszul a magyar mezőgazdaságban kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése, ennek pedig egyre fontosabb eszközei a digitális technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Farkas Sándor kiemelte: világszerte jelentős az érdeklődés a jó minőségű élelmiszerek iránt, a fogyasztói tudatosság növekedésével egyre nagyobb szerepe van a GMO-mentes termékeknek. Magyarország Európa egyik legnagyobb vetőmagtermelője, a hazánkban termesztett növények kiváló minőségűek, biztonságosak és GMO-mentesek. A közép-európai országok közül - az elismerten kiváló állategészségügyi rendszerünknek köszönhetően - ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába (sertés-, liba-, kacsa-, marha-, és nyúlhús, élő ló, tej, valamint búza), ami a hatóságaink közötti kiváló együttműködésnek köszönhető – mondta a miniszterhelyettes

Ahogyan Magyarország, úgy Kína is nyitott a mezőgazdasági együttműködésre – fogalmazott a kínai delegáció vezetője. A kínai piac – annak ellenére, hogy a világ legnagyobb takarmány-előállítója - importra szorul elsősorban búzából, kukoricából és árpából. Emellett az állati termékekre, és a borra mutatkozik jelentős kereslet. Kína szívesen exportálna tengeri termékeket, de az öntözéses technológia és az agrárdigitalizáció terén is látnak lehetőséget az együttműködésre.

Kína a magyar agrárexport egyik legfontosabb ázsiai célországa. Magyarország idén a sanghaji Kína Nemzetközi Import Kiállítás díszvendégeként önálló agrárpavilonnal is bemutatkozott a kelet-ázsiai országban.