„Az Európai Unió irányelvei alapján eléggé torz vízdíjrendelet született tavaly tavasszal, amit a horgásztársadalom nehezményezett. Így hosszú tárgyalássorozatba kezdtünk a Belügyminisztériummal, ebben sokan segítségünkre voltak, mások mellett az Agrárkamara is” – mondta a Magyar Hírlapnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke. Ismert, a jelenlegi, három pillérre épülő rendszer az érdekvédők szerint túl bürokratikus, a felhasznált víz után fizetendő összeg pedig sokszor ellehetetleníti a halastavak működését. Az eddigi tapasztalatok alapján a haltermelők egy része a vízzel kapcsolatos költségek miatt már csökkentette a termelést, ami az étkezési és a horgászcélú ponty piacán érzékelhető halhiányt okoz. Ennek hatására drágul a hal, ami semmiképpen nem szolgálja a halfogyasztás növelését és az ágazat hosszú távú stratégiai érdekeit.

Most azonban úgy tűnik – folytatta Lévai Ferenc –, hogy sikerült megegyezésre jutni, és amit az érdekvédők megfelelőnek tartanak, az törvényjavaslat formájában a parlament elé kerülhet. Ez egy elfogadható, hektáronkénti ezerötszáz forintos vízdíjat jelent – mondta az elnök, amit a tervek szerint egységesen vezetnek majd be, kihagyva a fölösleges adminisztrá­ciós lépcsőket. Közölte: bíznak abban, hogy a törvényjavaslatukat elfogadja a parlament. Beszámolt arról is, hogy tavaly két szakmai szervezetük egyesült, a fúzióból sokat profitált az ágazat, kiváló az együttműködésük az Agrárminisztériummal. „Büszkék vagyunk rá – folytatta –, hogy a magyar mezőgazdaság szinte egyedüli ágazataként a '90-es éveket meghaladó módon termelünk és fejlesztünk.”