A Start Garancia Zrt. tapasztalatai szerint azonban a kisebb piaci szereplők körében gyakran problémát okoz az önerő és a támogatás maradék összegének előfinanszírozása, ezért sokan visszalépnek a projektek megvalósításától.
Míg egy évvel korábban mindenki a vidékfejlesztési pályázatok eredményeire várt, az idén nagy számban születtek döntések a korábban benyújtott kérelmekről, a projektek pedig lassan a megvalósítás szakaszába jutnak. Az érintettek a támogatási szerződés megkötését követően az elnyert összeg felét előlegként lehívhatják, ehhez azonban – az európai uniós szabályok szerint – valamilyen biztosítékra, garanciára van szükségük.
Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója a Magyar Időknek elmondta: az előlegekhez szükséges garanciaigényükkel az elmúlt hónapokban tömegével jelentek meg az agrárvállalkozások a társaságnál. Mindezt a beérkezett igénylések összege is alátámasztja.
– Tavaly összesen kétmilliárd forintnyi garanciavállalási kérelemmel jelentkeztek nálunk az ügyfelek, ebben az évben ez az összeg már most meghaladja a hatmilliárd forintot – mutatott rá a vezérigazgató. Fontos tudni, hogy a Start Garancia csupán az előlegekhez szükséges garanciát tudja biztosítani, az önerő finanszírozásához szükséges hitelek mögé más szervezetek, így például az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tud kezességet nyújtani.
A hatmilliárd forint igényléshez képest ugyanakkor relatíve alacsony a ténylegesen megkötött szerződések értéke.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint az idén eddig kétmilliárd forintnyi garanciára kötöttek megállapodást az ügyfelekkel, további kétmilliárd forintnyi projekt elbírálása pedig folyamatban van. A fennmaradó kétmilliárd forintnyi ügylet viszont meghiúsult.
Ennek oka részben az, hogy a vállalkozás nem kapta meg a megfelelő pontszámot, vagyis nem jutott át a garanciaszervezet szűrőjén, másrészt Zoltán Csaba szerint nagy számban vannak olyan nyertes pályázók, akik időközben visszalépnek.
– Folyamatosan fejlesztjük és egyszerűsítjük a minősítési rendszerünket, a cél, hogy a kisebb vállalkozások is könnyebben garanciához juthassanak. Hajlandók vagyunk az eddiginél is nagyobb kockázatot vállalni annak érdekében, hogy minél több garanciaszerződést tudjunk megkötni – fogalmazott.
Ennek ellenére az elmúlt hónapokban számos olyan esettel találkoztak, amikor bár nem volt akadálya a garanciavállalásnak, a projekt tulajdonosa úgy döntött, hogy mégsem valósítja meg a tervezett beruházást. Ebben a folyamatban az is szerepet játszik, hogy növekedtek a projektek költségei ahhoz képest, ami volt másfél-két éve.
Sokaknak pedig a kivitelező megtalálása is gondot okoz. Hiába írják ki a közbeszerzést, nem jelentkeznek rá a vállalkozások, vagy olyan horribilis összeget kérnek a munkáért, ami már nem fér bele a büdzsébe. Emellett az önerő és a támogatási összeg másik felének biztosítása is gondot okoz, főként az őstermelők, a családi gazdaságok és az egyéni vállalkozók körében. Tapasztalataik szerint a kisebb projektek, például az alaptevékenység színesítését célzó beruházások, turisztikai fejlesztések terén nincs gond.
– Ezek kis értékű beruházások, néhány tíz millió forintos garanciaigénnyel, amelyeket a bankok is szívesen megfinanszíroznak, hiszen a legtöbbször egy-egy vendégház vagy más, turisztikai jellegű épület megépítését foglalják magukban – hívta fel a figyelmet.
A probléma azoknál a projekteknél jelentkezik, ahol viszonylag alacsony árbevételű őstermelők, családi gazdaságok nyertek el akár két-háromszázmillió forintos támogatást. Ezt a pénzintézetek gyakorlatilag nem tudják értelmezni, ezért a finanszírozásukban sem kívánnak részt venni. A nyertes pályázók pedig gyakran az önerőt és az előlegen felüli támogatási összeget sem tudják előfinanszírozni.
Azok a nagyobb vállalkozások viszont, amelyek eddig is sikeresen működtek – jellemzően az élelmiszer-feldolgozás területén –, nagy számban valósítják meg a projekteket. A visszacsorgó források kezelésére a Vidékfejlesztési programért felelős irányító hatóság felkészült, ezért folyamatosan újabb pályázatokat hirdet annak érdekében, hogy a költségvetési időszak végéig a teljes keretet maradéktalanul fel tudja használni az ország.
Éppen ezért a jövőben is folytatódhat a garancia iránti élénk érdeklődés. A jövő év elején még a mostani felhívások nyertesei jelenhetnek meg a társaságnál, később pedig az újonnan meghirdetett pályázatok támogatottjai kérhetik az előleghez szükséges biztosítékot.
Ami a távolabbi jövőt illeti, a közös agrárpolitika alakulása egyelőre bizonytalan; az, hogy a vidékfejlesztési, agrárberuházásokra mekkora összeg jut majd, az Európai Bizottságon is múlik.
– Minél több pénz jut a vidéknek, annál jobb. Ugyanakkor az uniós pénzek nélkül is van bőven tennivaló – szögezte le a garanciaszervezet vezetője. Szerinte ugyanis meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az agrárszektorban működő őstermelők és családi gazdaságok közül egyre többen valamilyen gazdasági társaság formájában működjenek tovább. Ez a termelők érdeke is, hiszen így jóval könnyebben juthatnának banki hitelekhez. Ráadásul az állam is profitálna abból, ha átláthatóbbá válna a gazdaságok működése.
