Az állam állná a védett állatok vadkárát

Agro Napló
Napirenden a vadgazdálkodás, az öntözés, az agrárkamarai eljárásrendek – öt törvényt írna át a Győrffy Balázs és Font Sándor által beterjesztett agrárgazdasági versenyképességi törvénycsomag, amelynek kedden volt az általános vitája a Parlamentben.

Az agrárgazdaság versenyképességének erősítését szolgáló törvénycsomag általános vitájának kezdetén az indítványt frakciótársával, Font Sándorral közösen beterjesztő Győrffy Balázs (Fidesz) az MTI szerint azt hangsúlyozta: a kezdeményezés kedvező hatással lesz az ágazatra, ezért mindenkit annak támogatására kér. Kiemelte: a módosítás régi szabályozási hiányosságokat orvosol, például a vadkárok területén, ahol hatósági feladattá teszi a védett állatok okozta vadkár megtérítését, ugyanakkor egyértelműsíti az agrárkamara működésének egyes szabályait is.

Kormány: fontos apró módosítások

A kormányzat képviseletében felszólaló Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, számos apró, de összefüggéseiben jelentős változtatást tartalmaz ez a tipikus salátatörvény. Szintén utalt arra, hogy a természetvédelmi törvény szabályait átalakítva állami kompenzációt kaphatnak mindazok, akik védett állat károkozását kénytelenek tárni.

Fidesz: gyakorlati tapasztalatok indokolják a módosítást

Czerván György (Fidesz) a törvényjavaslat által érintett öt jogszabály hatályba lépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a módosítást, amelyet a Fidesz-KDNP támogat. A természetvédelmi törvény módosításával a védett állatok által okozott kárt a jövőben a természetvédelmi hatóságnak kell megtérítenie - ismertette.  

Elmondta, a vadászati törvény módosításával a vadgazdálkodási tájegység határának módosítása az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján az üzemtervi időszakon belül is lehetővé válik. A javaslat arra is reflektál, hogy az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált - magyarázta. Közölte, a vízitársulatoknál a tagokra kirótt díjfizetést küldöttgyűlési helyett csak közgyűlési határozattal lehet majd elrendelni. Hozzátette: az agrárkamaránál az eljárási rendet egyértelműsíti az indítvány.

Jobbik: aggályos a vízitársulatokról szóló és a vadgazdálkodási szabálymódosítás

Steinmetz Ádám (Jobbik) logikusnak és ésszerűnek nevezte a természetvédelmi törvény módosítását. Szintén helyeselte azt, hogy a vízitársulatoknál öt főben korlátozzák a közgyűlésen meghatalmazással képviselhető tagok számát. Azt azonban nem támogatta, hogy a tag nem követelheti vissza a 2012. december 27. előtt rá a küldöttgyűlés által kirótt és befizetett összeget. Szerinte zömében csatorna-beruházásokra adták a pénzt a tagok és ezekkel a pénzekkel el kell számolni, nem lehet más alapba rakni őket.

Bízik benne - mondta - , hogy az ésszerű eseteket kivéve a módosítás önkényesen nem írja át a vadgazdálkodási tájegységi határokat és ezáltal vadászterületek határát sem. A 2016-ban húsz évre megszerzett vadászati jogokat korlátozni alkotmányellenes lenne - közölte. Azt firtatta, ki lesz a felelős a belterületi vadkárokért.   

MSZP: természetvédelmi és gazdálkodói aggályok is felvethetők

Varga László (MSZP) hozzászólásában problémának nevezte, hogy szembeállítják a természetvédelmi hatóság és a gazdálkodók érdekeit, meg kellene találni a két érdek között az optimumot. Szerinte a gazdálkodót anyagilag érdekeltté kellene tenni az élőhely és a védett fajok megőrzésében. Hozzátette: gyengíti a természetvédelmi garanciákat, hogy kikerül a törvényből a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám. Közölte, hátrányos a mezőgazdaságnak, hogy csökkentik a vadkáralap fedezetét.

Szorgalmazta az öntözött területek növelését versenyképességi szempontok miatt. Szólt arról is, hogy az MSZP változatlanul szeretne az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja lenni, aktuálisnak látják a frakciók ezzel kapcsolatos megállapodásának felülvizsgálatát.

Demokratikus Koalíció (DK): nem a versenyképességre irányuló pontokkal foglalkozik a javaslat

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka azt mondta, az agrárium nem csak azzal foglalkozók, az abban dolgozók ügye, hanem mindenkié. Hozzátette: a törvényjavaslat agrárkamaráról szóló módosításait egyértelműen elutasítják, szerinte a kamara ebben a formában nem képviseli a gazdák érdekeit. Akkor tudnák támogatni a javaslatot, ha a kamara egy politikailag független szerv lenne - jegyezte meg, hozzátéve: az agrárkamara, amikor arról kellett volna beszélni, mi a helyzet a versenyképességgel, egyáltalán nem szólalt meg. Bár salátatörvényről van szó, alapvetően nem olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a magyar mezőgazdaság versenyképességére irányulnak - mutatott rá a DK-s politikus. Kitért arra is, hogy uniós források nélkül a versenyképesség fenntarthatatlan lenne. Arról is beszélt, hogy a 400 napos elbírálási idő nem tartható, az a magyar agrárium versenyképességét nem növelni, hanem folyamatosan csökkenti.

Farkas Sándor, a szaktárca államtitkára a képviselői észrevételekre úgy reagált, ma valóban meglehetősen szűk területen valósul meg öntözés. A 70-es években kiépített művek elavultak, vagy tönkre mentek, ezek rekonstrukciója elkerülhetetlen. Gondot okoz ugyanakkor a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változás - jegyezte meg az államtitkár. Közölte: a kormány a kamarával közösen 120-130 ezer hektár öntözésre való felkészítését szeretné elindítani a jövőben. Ez aránylag kis költséggel megvalósítható, és aztán minden évben fix összeggel támogatnák az öntözésfejlesztést. Az öntözővíz azonban önmagában nem elég, mellette megfelelő technológiákra, fajtákra és természetes csapadékra is szükség van - tette hozzá.

Az agrárium versenyképességéről azt mondta: az a technológiai fejlesztés és fejlődés ami elmúlt 6-8 évben elindult, minőségi változást jelent. A robotika elterjedése pedig egy új szemlélet megvalósítását eredményezi majd. 

Győrffy Balázs zárszavában, vadászati ügyben azt mondta: csak teljes egyetértés esetén lehet a tájegységi határt módosítani. Maga is hangot adott a vadászterületek kifüggesztéssel kapcsolatos visszásságoknak. Egyszerűbbnek nevezte, ha a kihirdetés digitálisan történne. 

Steinmetz Ádámnak (Jobbik) azt felelte, ha a fegyverlámpára gondolt a képviselő, annak használatának szabályozása szerinte egyértelműen jó irányba halad.

A különös rendeltetésű területeknek több mint 50 százaléka van állami kézben, vagyis jogi értelemben eddig is megtehette volna a többségi tulajdonos állam, hogy felmondja az előhaszonbérleteket - válaszolta egy másik felvetésre.

Kijelentette azt is: ha egy természeti érték védelme közérdek, akkor az okozott kárt is közpénzből kell fedezni.

Vadai Ágnesnek (DK) úgy felelt: neki is hiányérzete van, amikor a DK sajtótájékoztatójáról utóbb kiderül, hogy "alaptalan marhaságokat" beszélnek. Európai átlagos helyzetnek nevezte, hogy olyan szigorú előírások vonatkoznak a termelőkre, amelyeket, ha betartanak, a világpiacon nem tudnak versenyképesek lenni. Cserébe igen szigorú élelmiszerbiztonsági szabályoknak tesznek eleget - jelentette ki. Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Módosult a hegyközségi törvény

Módosult a hegyközségi törvény

A 2023. évi XLIV.  törvény 128. §-141. §-a módosítja a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt (Hktv.), amely módosítások jelentős része 2023....

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?