A 2016. évi Földet a gazdáknak program lezárulta után 2017-ben harmadával, a 2015-ös szintre esett vissza a mező és erdőgazdasági földek adás-vétele, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát - közölte az éves forgalmat összegző jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Mivel azonban az állami értékesítés helyenként alaposan fölverte a termőföld árakat (a megelőző két évben előbb 10, majd 22 százalékos volt a drágulás), ezért a tavalyi forgalmi érték az átlagosan 5,6 százalékos áremelkedés után már jelentős, 38 százalékos ugrást mutat a 2015. évi értékhez képest. 2017-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 71 százalékkal alacsonyabb forgalmi értéket eredményezett a 2016. évihez képest.
A szántó ára komoly régiók közötti, illetve régión belüli, sokszor minőségi kategóriák szerinti kilengésekkel ugyan, de átlagosan 3,7 százalékkal emelkedett. Az országos átlagár hektáronként 1 350 600 forint volt.
Tavaly egyébként továbbra is a szántó volt a legtöbb adásvétel tárgya (az ügyletek 72 százalékát erre kötötték), azonban arányaiban valamelyest csökkent az értékesítése az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és a gyümölcsös (4 százalék) javára. Talán ennek is köszönhető, hogy az utóbbiak átlagára jelentősebben növekedett. A szőlő hektárja 16, a gyümölcsösé és az erdőé 12-12, a gyepé 9,7 százalékkal drágult országos átlagban.
Továbbra is az alföldi megyékben a legélénkebb a földforgalom
Megyei bontásban szemlélve a 2016-os rekordhoz képest minden megyében számottevően csökkent a forgalom. A legtöbb termőföldet, 8400 hektárt Bács-Kiskunban - amiből 5500 volt szántó -, 7900 hektárt Szabolcs-Szatmár-Beregben, 5800 hektárt pedig Hajdú-Biharban értékesítették. A megyei forgalomban mindenütt a szántó a legkeresettebb, de tavaly jelentős volt az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is. Előbbiből SzabolcsSzatmár-Bereg megyében (2000 hektár), utóbbiból Bács-Kiskun megyében (1200 hektár) adták el a legtöbbet. A legtöbb szőlő és gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).
A szántók ára meglehetősen eltérően alakult az egyes régiókban. A drágulás a Dél-Alföldön volt a legnagyobb, 9,6 százalékos. Ezt követte a Dél-Dunántúl 8,6 százalékos átlaga, majd az egyik legdrágább földekkel bíró észak-alföldi régió 6,9 százalékos emelkedése, valamint az egyébként az egyik legalacsonyabb árakkal bíró észak-magyarországi régió felzárkózása 6,6 százalékkal. A szántó átlagára a Közép-Dunántúlon stagnált, Közép-magyarországon viszont már 1,8 százalékos áresést, míg a Nyugat-Dunántúlon 13 százalékos csökkenést mért az árakban a KSH.
A régiós átlagok mögött azonban megyéken , és a megyék egyes részei között is igen jelentős különbségek lehetnek a föld minőségétől és egyéb feltételektől függően. 2017-ben Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,7–1,8 millió forint/hektár), illetve Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a legalacsonyabb (700–900 ezer forint/ hektár) az értékesített szántó átlagára. A KSH összegzése szerint 2017-ben a szántó átlagára Békés (21 százalék), Hajdú-Bihar (13 százalék) és Fejér (11 százalék) megyében 10 százalék fölött nőtt, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében azonban jelentősen csökkent (15, illetve 11 százalékkal).
Jóval többet kellett fizetni a földbérletért is
A 2016-os gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a Magyarországon művelt mező- és erdőgazdasági földek 42 százalékát bérleményként használják. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsös területek 21 százalékát használják bérlők. Ezért az átlagos bérleti díjak emelkedése nagyon sok gazdálkodó számára befolyásolja érdemben a tevékenység jövedelmezőségi kilátásait.
2017-ben a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 8,2 százalékos növekedés után – átlagosan további 5,8 százalékkal haladta meg a 2016. évit, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 52 300 forint volt országosan. A szántó éves bérleti díja régóta Hajdú-Biharban és Tolnában a legmagasabb, 2017-ben 70 900, illetve 70 100 forint/hektár volt. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31 500, utóbbiban 35 600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért. 2017-ben Heves megye kivételével minden megyében többe került a szántó használata, mint 2016-ban. A szántó éves bérleti díjának növekedése az előző évhez viszonyítva Nógrád megyében volt a legnagyobb, 14 százalékos.
A gyümölcsös 8,6, a szőlő 8,1, az erdő 6,9, a gyep bérleti díja 3,5 százalékkal nőtt 2016-hoz mérten. Használatukért az előző sorrendben átlagosan 65 700, 85 100, 29 600, 25 800 forintot kellett fizetni hektáronként a KSH adatai szerint.
