Ez pedig a második legnagyobb érték a 12 magyar feldolgozóipari ágazat között – emelte ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára november elején egy szakmai tanácskozáson.
Zsigó Róbert a Budapesten megtartott Agora szakmai konferencián – amelyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. szervezett – elmondta: az élelmiszeripar a hazai feldolgozó ágazatok rangsorában a mintegy 88 ezer fős foglalkoztatási létszámot tekintve valamint a 3637 milliárd forintos árbevétel alapján is a második legjelentősebb feldolgozóipari ágazat Magyarországon. Az ágazat jelentőségét az is aláhúzza, hogy a szükséges technológiai beruházások elindulását és a termelékenység növekedését tekintve au egy foglalkoztatottra jutó árbevétel 20 százalékkal emelkedett az elmúlt 5 év alatt. A hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány következetes stratégiájának köszönhetően a magyar élelmiszeriparban évről-évre növekszik a feldolgozottsági szint mértéke is.
Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett arra: 2016-ban az EU 28-ak élelmiszeripari forgalmának mindössze 1 százalékát adta a magyar élelmiszeripari szektor. Ami a többi tagállam átlagos részesedéséhez képest 30,6 százalékot tett ki. Termelési értékben Magyarország az EU 28-on belül a 16., míg a V4-eket tekintve a 3. helyet foglalta el ezen a területen. A 2015-ös évhez képest a szóban forgó iparág termelési értéke 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében pedig a 16. helyen voltunk. De ez 2015-höz képest 2016-ban 6 százalékos növekedést jelentett. Az európai összehasonlítás jól mutatja, hogy a hagyományosan erős magyar agrárium csak a feldolgozottsági szint további jelentős növelése mellett maradhat versenyben a piacon.
Így nem véletlen, hogy a kormány stratégiai ágazatként kezeli az élelmiszeripart, amit az is jelez, hogy 2014. óta mintegy 230 milliárd forint támogatás áramlott a szektorba nemzeti és uniós forrásból. Ez az összeg jótékonyan hatott az ágazati beruházásokra is – húzta alá Zsigó Róbert. Hozzátette: a legfrissebb KSH-adatok szerint a feldolgozóiparban a beruházási aktivitás az idén a második negyedévben 3,2 százalékkal emelkedett, az élelmiszeriparban pedig ez a növekedés 6 százalék volt.
Az államtitkár kitért arra, hogy az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben intenzív átalakulás figyelhető meg mind a technológiákat mind pedig a piacokat tekintve. A vásárló ugyanakkor elvárja a biztonságot és a hagyományos termékek magas szintű, állandó jó minőségét is. Egyszerre kell tehát a fejlődést biztosítani és a hagyományokat megőrizni ezen a területen. Így a növekedés és a versenyképesség mozgatórugója hosszú távon csak a vállalkozások alkotóereje, a hagyományokon nyugvó innovációja, fejlesztése lehet. Ezeket kívánja ösztönözni és erősíteni a kormány ágazati stratégiája és támogatási politikája is.
A kiskereskedelemről szólva Zsigó Róbert elmondta: A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt években dinamikusan növekedett, és továbbra is növekszik. E növekedés 2017-ben az előző évhez képest 8 százalékos volt. A legnagyobb forgalom ezen belül a élelmiszer-kiskereskedelemből származik. Itt költötték el a legtöbb pénzt a vásárlók (tavaly több mint 4815 milliárd forintot). Az üzletláncok múlt évi forgalma alapján megállapított rangsorban a hazai tulajdonú Coop a második helyen szerepelt, forgalmát az elmúlt három évben folyamatosan növelni tudta. A negyedik helyezett CBA forgalma nőtt ugyan, de még így is a 205-ös szint alatt van, a hatodik helyezett Reál 2015. óta minden évben növelte forgalmát. Bár még gyermekcipőben jár a hagyományos kiskereskedelemnél intenzívebb növekedést mutat az online élelmiszerértékesítés. Miközben a kiskereskedelem egésze 2017-ben „csak” mintegy 6 százalékkal bővült, addig az online értékesítés csaknem 18 százalékkal növelte bevételét, és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelemi forgalom 4,3 százaléka származott az interneten történő eladásokból – mondta az államtitkár. Hozzátette: megjósolható, hogy a következő évek döntőek lesznek az online jelenlét és a részesedés szempontjából. Ez pedig jelentősen kihat majd a vállalatok hosszú távú versenyképességére.
A magyar kormány számos intézkedésével támogatja a hazai élelmiszerek piacra jutását. Az élelmiszerek minőségének emelése, a vásárlói tudatosság fejlesztésre valamint a hatósági tevékenység hatékonyságának növelése érdekében tavaly júliusban 20 pontos akciótervet fogadott el a kormány. A Magyar Élelmiszerkönyv minőségi előírásainak szigorítása mellett a szóban forgó terv legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá. Ezekből pedig minél nagyobb részt a magyar élelmiszeripar állítson elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból. A magyar kormány és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nemzetgazdasági és az élelmiszerbiztonsági célok mentén partnerségi kapcsolatban áll a hazai és a nemzetközi kiskereskedelmi láncokkal. A multinacionális vállalatok pedig már számos országban felismerték, hogy stratégiailag döntő értéket jelenthet, ha a beszállítói körrel kiszámítható és mindkét fél számára előnyös kapcsolatot tartank fenn. Az államtitkár reményét fejlete ki a tekintetben, hogy egyes termékcsoportok esetében kialakul másokéban pedig tovább bővül a helyi termékek kiskereskedelemi értékesítése Magyarországon. Ezt ma már nemcsak a kormány vidékpolitikája ösztönzi – mondta -, hanem a fenntarthatóság, a rövidebb ellátási lánc ökológiai szempontjai valamint a fogyasztók növekvő tudatossága, magasabb igényszintje is sürgeti. Ezért hangsúlyos egy sikeres nemzeti védjegyrendszer kialakítása, és vizsgálják egy hungarikum-rendszerben rejlő lehetőség kiaknázást is. A Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintjének bevezetése azt a célt szolgálta, hogy a magasabb hozzáadott értékű illetve a hagyományos termékek jól megkülönböztethetőek legyenek a tömegárutól. Így az élelmiszeripar fejlesztéseit ma már nemcsak a kormány támogatáspolitikája, hanem a magyar vásárlók elvárásai is ösztönzik. A vásárlóerő növekedése ugyanis a fogyasztói tudatosság erősítésért is magával hozta – hangoztatta Zsigó Róbert.
A tervek szerint az év végére 23 védjegyhasználó céggel bővül a Magyar Termék védjegyet használó cégek köre, ami azt jelenti, hogy a Magyar Termék védjegyet működtető nonprofit kft. partnereinek száma mintegy 170, ami csaknem 4000 védjegyes terméket jelent. Az idén 50 cég döntött úgy, hogy gyártói márkáit bővíti és ráteszi a Magyar Termék védjegyet. Így 600 terméket kellett zsűrizni. A termék eredete mellett fontos a termék minősége is. Erre pedig fel szeretnék hívni a fogyasztók figyelmét, amit egy új védjegy bevezetésével kívánnak megtenni, amely az eredet mellett kiváló minőséget is tanúsít majd. Ezzel az új védjeggyel akár már a jövő évben is találkozni lehet – közölte Benedek Eszter, a Magyar Termék védjegyet működtető nonprofit kft. ügyvezetője a konferencián jelen lévőkkel.
Magyarországon 3 millióan vásároltak már online, és közülük egy millióan vettek élelmiszert is az interneten keresztül, és az egyharmaduk visszatérő online élelmiszer-vásárlónak számít már – mondta a Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója a témával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. Horti Zoltán, a Tesco online üzletágvezetője szerint jelenleg az internetes élelmiszer-vásárlók közül a legtöbben kismamák, gyerekes anyák, akik időt akarnak megspórolni ezzel a módszerrel. Bogár Péter, az Online Príma Hungary marketing vezetője ehhez hozzátette, hogy vevőkörükben már sok az ötven éven felüli, illetve nyugdíjas vásárló is. Szomolányi Márk, az Auchan Retail Magyarország internetes kereskedelemért felelős vezetője úgy vélekedett: kezd kialakulni Magyarországon az úgynevezett „többcsatornás” vásárló, aki a boltokban és az interneten keresztül egyaránt vesz élelmiszert. A szakemberek egyetértettek abban, hogy ezen a területen a növekedés gátja az erőforráshiány, problémát jelent a kiszállítással foglalkozók megtalálása és megtartása, mert ők kulcsszerepet töltenek be a vásárlók bizalmának tartós elnyerésében, ugyanis az online élelmiszer-vásárlók a legkritikusabb fogyasztók. Az elkövetkező évek egyik fő kérdése az, hogy földrajzilag mennyire tud növekedni az élelmiszer-kiszállítás, elér-e a kisebb településekig, falvakig is.
Továbbra is az ár a döntő szempont a napi cikkek kereskedelmében, és az akciók jelentik a legerősebb marketingeszközt – derült ki az Agóra másik szakmai kerekasztalán, ahol a résztvevők arról cseréltek véleményt: van-e új a Nap alatt az FMCG – azaz a gyorsan forgó cikkek - marketingben. Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a nagyobb vásárlói döntéseket túlnyomórészt a háziasszonyok, illetve az önálló háztartást vezetők hozzák meg. Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója ehhez még hozzátette, hogy a fiatalok ugyanakkor hatással vannak a szüleik vásárlási döntéseire, de az ő megnyerésük hosszú távon hozhat majd hasznot az FMCG szektor cégeinek. Hovanyecz Norbert, a Supershop ügyvezetőjének tapasztalatai alapján az ár és az akciók mellett fontos marketingeszközzé vált a jutalmazás, amivel vásárlásra lehet ösztönözni a fogyasztókat, és törzsvásárlókká lehet tenni őket. Heiszler Gabriella megfogalmazta még azt a véleményét a témával kapcsolatban, hogy a napi cikkek forgalmának mennyisége egy határ után már nehezen bővíthető, de a vásárlási érték növelésének lehetőségei látszanak a hazai piacon. Szerinte a vásárlók hajlandók többet költeni egy-egy termékfajtára, keresik az újdonságokat, a magasabb minőséget. De ennek az igénynek a kielégítéséhez termék innovációra, széles választékra van szükség.
